A konferencia részletes programja itt érhető el. |
A kulturális közösségfejlesztési projektek után is van miből építkezni!
Személyes kontaktust helyettesítő valódi tapasztalatcserét szervezett
a MOKK a TOP-projektgazdáknak
Kell egy fáradhatatlan motor, de az utánpótlásnevelés is fontos. Célcsoportra szabott módszerek és kétirányú kommunikáció szükségesek a sikeres bevonáshoz. A valós igényekre reagáló közösségi tervezés és a gasztronómiai programelem mindig nyerő. Ezek és ehhez hasonlók voltak a főbb hívószavak és konklúziók A kultúra szerepe a helyi közösségfejlesztésben című szakmai rendezvényen, melyet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) szervezett ingyenesen, kísérleti jelleggel, online formában 2020. december 7-10. között. A lebonyolításban a projekt konzorciumi partnerei, az Országos Széchényi Könyvtár és az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Kht. előadók és moderátoraik révén működtek közre.
A 2019. szeptember 15-én lezárult Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt fenntartási időszakában esedékes ezévi szakmai fórum ebben a sok szempontból nehezített évben is támogatni tudta a TOP-nyertes projektgazdákat szakmai tapasztalatcsere lehetőségének biztosításával. Az eseménynek további aktualitást és megvitatni valót kölcsönzött, hogy az előadók a már lezajlott projektek és megvalósított jó gyakorlatok tapasztalatain túl a közösségfejlesztés terén a pandémiás helyzet által okozott nehézségekre, kihívásokra és az ezekre adott kreatív válaszokra, megoldásokra is kitértek.
A november végén a MOKK által meghirdetett online szakmai rendezvény iránt igen nagy érdeklődés mutatkozott. A 75 fősre tervezett, négy délutáni alkalomból álló online konferencián végül közel százan vettek részt települési önkormányzatok munkatársai, polgármesterek, képviselők illetve a Cselekvő közösségek projektben lezajlott kulturális közösségfejlesztési mintaprojekteket megvalósító szakemberek, köztük civil szervezetek és társadalmiasítottan működő kulturális intézmények, múzeumok, könyvtárak és művelődési házak képviselői.
Az első napon aktuális információkat tartalmazó plenáris előadásokra került sor webinárium formájában. A következő három nap délutánján pedig a választható témájú műhelymunkákon előadóként vagy hozzászólóként vehettek részt az érdeklődők. Az összesen tíz féle közösségfejlesztési jó gyakorlat bemutatásából és megvitatásából álló tematikus műhelymunkákat a projektet megvalósító konzorciumi tagok képviselői vezették, a résztvevők élőszóban és online chatfalon írásban is feltehették az előadóknak kérdéseiket, hozzászólhattak a bemutatott jó gyakorlatokhoz, megoszthatták saját tapasztalataikat, jó gyakorlataikat a felvetett témák kapcsán.
A nyitó napon Dr. Cseri Miklós, Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója köszöntötte a résztvevőket, és méltatta a tavaly lezárult, de továbbra is jelentőst hatást kifejtő Cselekvő közösségek projekt eredményeit. Majd Katona Zsuzsanna programirányító referens tartott átfogó tájékoztatót a helyi identitást és kohéziót erősítő TOP-5.3.1-16 és TOP-6.9.2-16 felhívás idei módosulásairól, a korábban érvényben lévő feltételek könnyítéséről a Pénzügyminisztérium, Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Stratégiai Tervezési és Értékelési Főosztály, Felhíváselőkészítési Osztály képviseletében.
Nagy Magdolna, a MOKK igazgatója előadásában azt mutatta be, hogy a projektfenntartási kötelezettségeinek eleget téve és ezen túlmenűen a felmerülő igényekre rugalmasan reagálva a MOKK milyen szakmai módszertani eszközökkel (folyamatosan indított továbbképzésekkel, szakmai tapasztalatcsere szervezésével, online felületekkel és ingyenesen letölthető módszertani kiadványok biztosításával, stb.) támogatja a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt lezárulása után is a TOP-projektgazdákat.
Fehér Miklós, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet igazgatója Az Országos Széchenyi Könyvtár a TOP projektgazdákért címmel tartott nagyívű előadást, melyben az ország egyik legkiterjedtebb kulturális alapellátó rendszerének számító könyvtárak helyi identitást építő, erősítő és megőrző szerepét, a benne rejlő, közösségi igényekre és célokra reflektáló lehetőségeket hangsúlyozta. Kitért rá, hogy 2021 áprilisától kezdődően az OSZK is tervezi kulturális közösségfejlesztési témájú továbbképzések szervezését.
Szedlacsek Emília, az NMI Művelődési Intézet Nkft. szakmai igazgatója videóüzenetben volt jelen. Mit kínál a Nemzeti Művelődési Intézet a TOP Projektgazdáknak? című előadásában bemutatta az NMI által 2020. novemberében elindított Közművelődési Foglalkoztatási és Képzési Programot. Az EMMI által támogatott program 1578 olyan 1500 fő lakos alatti településnek nyújt segítséget egy éves képzések szervezésével, ahol eddig nem volt legalább középfokú szakirányú végzettséggel bíró közművelődési szakemberek. A képzést követően az új szakemberek képessé válnak a járványhelyzet végével újrainduló közösségi élet szervezésére és a helyi értékek feltárására, az NMI országos módszertani intézményként szakmai hálózatába, illetve országosan és lokálisan futó programjaiba is integrálja őket.
Dr. Arapovics Mária, az ELTE Társadalomtudományi Karának hab. egyetemi docense, a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt egykori szakmai vezetője előadásában azt hangsúlyozta, hogy fontos, hogy a projekt során elért eredmények, legyen szó például kutatásokról, módszertani kézikönyvekről, online felületekről vagy rövidfilmekről, tovább éljenek, majd részletesen ismertette, hogy a projektben kidolgozott módszertanok miként hasznosulnak az egyetemi képzésben.
Dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese a konferencia első napját lezáró Zárszóban kiemelte, hogy a járványhelyzet kapcsán még inkább felértékelődtek a közösségi kapcsolattartás kreatív módszerei, fontos lett, hogy megtartsuk a közösségi szolidaritásba vetett hitünket.
A második napon, azaz a keddi műhelymunkán a közösségek részvételével megvalósuló felmérés és tervezés tapasztalatai témához kapcsolva került bemutatásra három közösségfejlesztési jó gyakorlat Fodor Tamás, a Cselekvő közösségek projekt volt szakmai vezetőjének moderálásával. Az iregszemcsei Bartók Béla Művelődési Ház vezetője, Dobos Andrea például arról számolt be, hogy a lakossági igényeket helyesen felmérve nem csak a kemenceflottát sikerült jól felfűteni, de a helyi közösséget is aktivizálni tudták. Bár a művelődési ház közvetlen környezetében lévő, használaton kívüli zöldterületek park jellegű közösségi térré alakítását célzó mintaprojektjük véget ért, időközben a polgármesteri székben is más ül már, de az Ireg-patak partján töretlen lelkesedéssel további fejlesztési ötletek valósulnak meg. A szabadtéri rendezvényhelyszínüket folyamatosan fejlesztik, a közösségi faültetéstől a csókváltópadon át a szabadtéri mozi kialakításáig számos megvalósítandó tervük van még.
A hozzászólások során elhangzott, hogy mint annyi területen, a közösségi tervezés esetén is alapvető a megfelelő kommunikáció és az adekvát bevonás. Az egy településen működő, ugyanarra a helyi közösségre célzó, és ezért gyakran egymásra licitáló könyvtárak, múzeumok és művelődési házak programjaikat összehangoltan tervezve egymást erősíthetik. Az elöregedő kistelepülések vagy a zsákfalvak és a kis létszámú kulturális intézmények fásulttá váló munkatársai esetében a kistérségi szintű összefogás és tervezés, közös gondolkodás lehet a megoldás. Nagyvárosok esetében pedig kisebb léptékben gondolkodva, szomszédságok vagy városrészek szintjén lehet bevonni a tervezésben a közösségeket. Ahhoz, hogy valóban nyílt közösség maradjon egy közösség, a véleményvezéreken túl a passzívabb rétegeket is meg kell tudni szólítani, az ő igényeik is számítanak, bár a moderátort idézve abban is van némi igazság, hogy „Fára mászni lehet tanítani a kappant is, de egyszerűbb a mókussal kezdeni”. És persze a mindentudó helyi postás bevonásáról sem szabad elfelejtkezni a közösségi tervezési folyamat során.
A térség, település vagy településrész közösségi tevékenységeinek történeti feltárásáról szóltak a szerdai műhelymunkán megismert jó gyakorlatok, melyeket Bódog András olvasószolgálatos, tájékoztató könyvtáros moderált az Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtári Intézettől. A múltba révedés mellett, helyett az előadók a jövőbe is tekintettek. Bárczi Miklós, a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. közfeladatot ellátó projektmenedzserétől megtudhattuk, hogy az elfeledett mezőgazdasági tudást egy kertvárosi zártkertben felélesztő és a környezeti fenntarthatóságra hangsúlyt helyező Nagykanizsa – Ide tartozunk! mintaprojekt során kialakult szakmai kapcsolathálóra, a 3 résztvevő egyesületre alapozva fogtak egy határon átívelő horvát-magyar projektbe. A Családok évéhez is kapcsolódó Korlenyomat - Taliándörögd kincsei mintaprojekt tapasztalatait Stumpf Rebeka, a Taliándörögdi Közösségi Ház intézményvezetője előadásában ismerhették meg a résztvevők. A Néprajzi Múzeumtól kapott módszertani tudást felhasználva, és a helyi családokat és civil önkénteseket nagy arányban bevonva „írtak együtt történelmet”. Egy példányban kiadott falukönyvbe gyűjtötték össze a 156 taliándörögdi családdal, továbbá helyi civil közösségekkel, intézményekkel, vállalkozásokkal kapcsolatos tudást, melyet szeretnének öt évente aktualizálni.
A Szép Jelen Alapítvány alapítója és a 30 éve létező Fecskepalota üdülő megálmodója, a fáradhatatlan problémamegoldó Orbán Péter gyógypedagógus izgalmas prezentációjában az egykor virágzó, majd lehanyatlott Gánt-bányatelepen kialakított, rekreációs célú és a településről elszármazottak számára emlékhelyként is szolgáló közösségi park sok kreativitást igénylő közösségi fejlesztését mutatta be. Arra is őszintén kitért, hogy a turisztikai bevételekre alapozott működési modell miatt a 2020-as, koronavírus járványban sújtott évben a fejlesztés megtorpant, sőt, a civil szervezet megmaradása is kérdésessé vált, de jövőre, alapítványi tisztújítást követően folytatják az építkezést.
A csütörtöki műhelymunka témáját a közösségi akciók, tevékenységek, események megvalósításának tapasztalatai adták. Ezen a délutánon főként a muzeális intézmények közösségfejlesztő tevékenysége állt a fókuszban. Terítékre került a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum Kiskőrös 300 mintaprojektje Dr. Filus Erika igazgató előadásában. A miskolci Herman Ottó Múzeum Cselekvő önkéntesek mintaprojektjének továbbfejlesztéséről, a szépkorú önkéntesek részben virtuális platformra történő átirányításáról Vass Nóra osztályvezető szólt a célcsoport értékpreferenciáit vizsgáló kutatási eredményeit is bemutatva.
Teret kapott a játékosítás, mint a Cselekvő közösség projekt egyik fontos eleme is. A helyi legendákra építő CsongrádON – Városismereti kalandjáték közösségi kidolgozásának rejtelmeibe a Csemegi Károly Könyvtár intézményvezetője, Illés Péter vezette be az érdeklődőket. Végül a sümegi Kisfaludy Sándor Emlékház szakmai koordinátora, Oszkai Réka azt a kérdést járta körül, hogy mit tehet egy Közösségi Múzeum elismerésben részesített muzeális kiállítóhely a közösséggel és a közösségért.
A Szu Annamária, a MOKK fejlesztési osztályvezetője által moderált csütörtöki délután témája iránt kiugróan magas volt az érdeklődés, a tervezett 25 fő helyett végül 14 megyéből, 48 településről 62 résztvevő kapcsolódott be az online tapasztalatcserébe élénk forgalmat generálva ezzel chatfalon és az éterben. A TOPOTÉKÁ-tól a gyógyult rákbetegeknek szóló online önképzőkörön át az online jótékonysági Mikulás-futásig meg a mézeskalács szelfi szépségversenyig sokféle, a nehezen elérhető célcsoportok közösségi bevonását, illetve a járványhelyzet miatt kialakult nehézségeket ötletesen áthidaló jó gyakorlatot is megosztottak egymással a hozzászólók.
A nagy sikerrel való tekintettel jövőre több alkalommal is szervez hasonló tapasztalatcserét a MOKK, a következő alkalom időpontja várhatóan 2020. február 22-25, melyre 2021. január második felében indítjuk a jelentkezéseket. A program megtervezésénél az első alkalommal érkezett visszajelzéseket, témajavaslatokat is figyelembe vesszük.
Kajári Gabi
marketing, kommunikációs és disszeminációs szakértő
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ
| Kapcsolódó cikkek | |||
| Hogyan támogatja a MOKK a TOP projekteket? | |||
