Tanulmányok, kutatások

Az online múzeumi tartalmak köznevelési célú felhasználását vizsgáló tavalyi felmérésünket megismételtük, 100 fő pedagógus töltötte ki 2021. január 23. és. február 8. között kérdőívünket. 

2021. január 21. és február 8. között egy kibővített kérdőív kitöltésére kértük a hazai muzeális intézményeik vezetőit, közülük 203 reagált pozitívan és vett részt kutatásunkban.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának megbízásából múzeumi szakemberek körében végzett online kérdőíves felmérést a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központja. A felmérés arra kereste a választ, hogy a járvány következtében kialakult speciális helyzetet a múzeumok hogyan tudják kezelni, illetve milyen következményekkel számolnak, abban az esetben, ha a múzeumok kapui a legrosszabb forgatókönyvvel számolva július végéig zárva lesznek.

2020. április 2. és 6. között 94 fő töltötte ki a kérdőívet, szakmai besorolás szerint a legnagyobb arányban (38%) területi múzeumok, földrajzi felhelyezkedést tekintve pedig a fővárosi múzeumok szakemberei válaszoltak a legtöbben.

2020. március 19-25. között pedagógusok körében folytattunk online felmérést. A felmérés célja az online tanítást elkezdő pedagógustársadalom múzeumi módszerekkel való segítési lehetőségének feltérképezése volt.

A 195 válaszadó véleménye szerint elsősorban különböző mozgóképes múzeumi tartalmakra, virtuális tárlatvezetésekre, online játékokra és feladatokra van szükség az online oktatáshoz. Oktatási segédanyagként, háttéranyagként is inkább a filmjellegű segítséget várják a pedagógusok a múzeumoktól.

A könyv a múzeumi kultúraközvetítést vizsgálja pedagógiai és andragógiai szempontból.

A kötet a múzeumi kultúraközvetítés fejlődési trendjeivel és jelenlegi helyzetével foglalkozik. A szerző a múzeumi kultúraközvetítés történetének komparatív elemzése mellett felvázolja a múzeumi tanulás elméleti hátterét és jellemzőit, valamint összefoglalja a gyakorlatban megjelenő hagyományos és innovatív módszereket. A hazai és nemzetközi múzeumi kultúraközvetítési gyakorlat és múzeumpedagógus-képzés empirikus vizsgálata, valamint magyarországi múzeumpedagógusokkal, múzeumi közművelődési szakemberekkel és a múzeumpedagógiai továbbképzésekben oktató szakemberekkel 2009 tavaszán készített interjúk eredményei alapján a szerző feltárja a múzeumpedagógia és a múzeumi felnőttoktatás kurrens kérdéseit és fejlődési lehetőségeit.

A tanulmány a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ megbízásából, a Pécsi Tudományegyetem által készített kutatás eredményeit foglalja össze. A kutatás a pedagógusok múzeumi foglalkozásokkal, azok használatával kapcsolatos hozzáállását, igényeit, tapasztalatait vizsgálta.

A múzeumok körül szerveződő közösségek jelentős szerepet játszhatnak a lakosság és a település fejlesztéséért felelős szakemberek múzeumról alkotott képének formálásában. De vajon mitől válhat egy múzeumi közösség egy település kulturális életének mozgatórugójává? A 2015 nyarán lebonyolított országos kutatás célja, hogy feltérképezze a múzeumok körül szerveződő közösségeket, és megtalálja azokat a kulcstényezőket, amelyek aktiválhatják, közös cselekvésre motiválhatják a helyi lakosságot.

A múzeumi terület kutatói szemmel című kötetben olvashatóak mindazon kutatások múzeumi területre vonatkozó eredményei, amelyek a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás európai uniós projekt keretein belül születtek. A kutatásokról készült összefoglaló tanulmány rávilágít arra, hogy mit takar valójában a muzeális intézmények közösségi alapú működése. Ezen kívül betekintést nyer az olvasó egy, a Cselekvő közösségek projekttel egyidőben zajló nemzetközi kutatásba is, amely öt ország – közöttük hazánk – muzeális intézményeinek társadalmi szerepvállalását vizsgálta. 

Arapovics Mária – Ponyi László – Bódog András: Kulturális közösségfejlesztési folyamatok vizsgálatai Magyarország településein (zárótanulmány)

A Cselekvő közösségek - aktív közösségi szerepvállalás EFOP-1.3.1-15-2016-00001 projekt közösségfejlesztési, társadalmiasítási folyamatainak eredményességét, hatását mérni tudtuk a résztvevő, együttműködő partnerek és a lakosság körében. A projekt hároméves megvalósítási időszakában több kutató-fejlesztő tevékenység valósult meg, amelyek eredményeiről egy összefoglaló tanulmány is készült.

Ponyi László, Kuthy-Megyesi Judit, Sólyom Barbara. Települési közösségfejlesztési folyamatok vizsgálata Magyarországon

A helyi identitás és kohézió erősítése című, TOP 5.3.1-16 és 6.9.2-16 azonosító számú felhívások nyertes projektjeinek eredményeit, hatásait mérő mid-term és ex-post kutatási jelentés

Sólyom Barbara, Ponyi László: A kulturális közösségszervezés gyakorlata kontrollcsoport-vizsgálattal

A kutatás a 2017-ben a „Magyarországi múzeumok, könyvtárak és közművelődési intézmények reprezentatív felmérése” címmel készült országos intézményi vizsgálatra és annak mintakeretére épült.

Ponyi László, Arapovics Mária, Bódog András: Magyarországi múzeumok, könyvtárak és közművelődési intézmények reprezentatív felmérése

Először készült átfogó, reprezentatív felmérés a magyarországi múzeumi-, könyvtári- és közművelődési intézmények társadalmi-közösségi beágyazottságáról. A Cselekvő közösségek projekt célja annak kiderítése volt, hogy milyen hatást gyakorolnak a helyi lakosok és közösségeik a kulturális intézmények tevékenységére, illetve mennyire veszik figyelembe az intézmények a helyi lakossági- és közösségi igényeket. A kutatás azért hiánypótló, mert ugyan minden évben készül statisztika a kulturális intézmények működéséről, az nem terjed ki a társadalmi szerepvállalásuk felmérésére. Ezelőtt nem volt átfogó vizsgálat a partneri együttműködéseik – az önkétesség, az iskolai közösségi szolgálat menedzsmentje és az esélyegyenlőségi elvek megvalósulásának kapcsán. Az eredmények arra mutatnak rá, hogy mindhárom szakterület erős társadalmi kapcsolatokkal rendelkezik, ugyanakkor akadnak hiányosságok a humánerőforrások, az akadálymentesítés, a közösségi részvételi stratégiák és a rendszeres kutatási munkák terén.

Kuthy-Megyesi Judit, Ponyi László: Kulturális intézmények társadalmiasítási folyamatai Magyarországon

A Cselekvő közösségek projekt által 2019-ben megjelentetett kötet a Magyarországon működő kulturális intézetek társadalmiasítási folyamatait vizsgáló két kutatást, és azok eredményeit foglalja össze. A kiadvány három nagyobb egységből áll. Először bemutatja a fejlesztést megelőző vizsgálatot, amelynek keretében 108 kulturális intézmény dokumentumait elemezték. A második, 2019-es kutatást a fejlesztést követően végezték el, kizárólag azokon az intézményeken, amelyek két évvel korábban is szolgáltattak adatokat. A felmérés hatásvizsgálatát és a hatásmérés eredményeit foglalja össze a harmadik fejezet. Zárásként pedig a két felmérés eredményeinek összehasonlítása és összegzése olvasható a kötetben. A mellékletekben megtalálhatóak a kutatásban résztvevő intézmények nevei, a vizsgálatok szempontrendszerei, illetve azok a kérdések, amelyeket megválaszoltak a felmérés szereplői. 

A környezetpszichológiai kutatások szerint a látogatók sokféle motivációs háttérrel keresik fel a múzeumokat. A múzeumlátogatás elsődleges hajtóereje – a tudásvágy és kikapcsolódás szándéka mögött – az igény a társakkal való együttlétre . A múzeum tehát „természeténél fogva” társas tér. Ugyanakkor az együttlét, a társas élmények önmagukban nem garantálják például a hatékony ismeretközvetítést. A tanulmányban áttekintjük, hogy milyen környezetpszichológiai hatásmechanizmusok mentén lehet a múzeum hatékony és élvezetes tudásközvetítő közösségi hely.

A közösségfejlesztés nemzetközi trendjei hazánkban is érzékelhetők és jó lehetőségeket jelentenek a Cselekvő Közösség projekt számára. A virtuális közösségek terjedése, a növekvő igény a közösségi terek iránt, az üzleti szféra aktívabb részvétele a közösségek életében, a szakemberek nagyobb érdeklődése a társadalmilag hasznos tevékenységek iránt vagy a növekvő elvárás, hogy a közösséget szolgáló intézmények hatékonyabbak legyenek – olyan lehetőségek, melyekre a projekt eredményes válaszokat adhat.

Nemzetközi jó gyakorlatok feltárása. Külföldi múzeumok közösségfejlesztése, társadalmi szerepvállalása – jó gyakorlatok, esettanulmányok, cikkek, projekt beszámolók

A múzeumok társadalmi szerepvállalására 500 oldal terjedelmű külföldi szakirodalom áttanulmányozása eredményeként számos olyan külföldi példát találtunk, amelyek ötleteket adhatnak a magyar múzeumok számára, gondolatébresztőként szolgálhatnak, vagy akár részben, vagy teljes egészében adaptálhatók is.

Ponyi László (szerk.): Delfi jövő- és trendkutatás a múzeumi, könyvtári és közművelődési területen

Múzeumi iránytű 6. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, 2010. 200 p.

Az "Országos múzeumpedagógiai adatbázis létrehozásá"-t célul kitűző kutatásunkban a magyar múzeumpedagógia helyzetére (személyi, infrastrukturális állapotára), a múzeumoknak a közoktatási intézmények fogadására való felkészültségére, a fejlesztés irányaira és a fejlődést gátló tényezőkre kerestük elsősorban a választ. Összegyűjtött anyagunk azonban jóval több, mint a cím által sugalmazott, pusztán a múzeumokat jellemző adathalmaz, és a kötetünkben közreadott értékelő tanulmány pedig nemcsak tükörképet nyújt a hazai múzeumpedagógia jelenkori állapotára vonatkozóan, hanem ajánlásokat, javaslatokat is megfogalmaz a jövőbeli fejlesztésekre, a meglévő lehetőségek jobb kiaknázására is.

Múzeumi iránytű 4. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, 2009. 159 p.

Ahhoz, hogy a 21. század elején múzeumaink nyitottá váljanak a társadalomban zajló folyamatok megértésére, megértetésére, és kedvező irányú befolyásolására, ... ismernünk szükséges a múzeumi szféra jelenlegi kapcsolatrendszerét a közoktatással ... látnunk kell, hogy a jelenlegi muzeális infrastruktúra, a kiállítások, programok rendszere alkalmas-e a kompetenciafejlesztő oktatás új elvárásrendszeréhez történő alkalmazkodásra ... a kutatás célja, hogy feltárja, a jövő múzeumi feladataihoz milyen múzeumra, milyen múzeumi szakemberekre, a szakembereknek milyen kompetenciákra van szükségük" - írja dr. Bereczki Ibolya a kötet bevezetőjében. A kutatás során, amelynek elemei kérdőíves felmérés, szakértői vélemények kérése és fókuszcsoportos megbeszélés voltak, olyan szakemberek közreműködését kértük, akik ismerik a múzeumi, illetve oktatási szférát, és válaszaik, javaslataik alapján állítottuk össze ajánlásainkat az intézmények és a fenntartók felé, illetve a jogszabályi környezet módosítására vonatkozóan.

Múzeumi iránytű 3. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, 2009. 204p.

A kutatási jelentés a múzeumok és iskolák sokrétű tapasztalatának sokirányú továbbfejlesztéséhez kíván adatokkal, értékelésekkel, véleményekkel és javaslatokkal segítséget nyújtani, amikor bemutatja a magyar közoktatás múzeumhasználatának jelenét, a jó gyakorlatot, és javaslatokat tesz a továbblépésre.