A debreceni Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteményében több száz Vadász Endre mű – festmény és grafika található. A kollekciót egyben még soha nem láthattuk, bár Vadász Endre (emlék)kiállítást már rendezett a 70-es és a 80-as években a Déri Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria is.

Vadász Endre grafikusművész a két világháború közötti magyar képzőművészet egyik méltatlanul elfeledett alkotója. Bár már fiatalon sikeres életet élt, zsidó sorsa, tragikus halála megakadályozta abban, hogy művészi pályája kiteljesedjen.

Vadász érdeklődése alkotóként főként a külvilágra irányult: művészetét a valóság, az emberi és természeti környezet foglalkoztatta. Látványelvű festészetet művelt, melyben angyalok, cirkuszi mutatványosok, búcsúsok, lovak játszották a főszerepet. Látásmódját olykor a vállaltan naiv művészet derűs dekorativitása jellemezte, sem formanyelvében, sem műveinek tematikájában nem törekedett újításra. Reproduktív „kismesterként” viszont a tehetséges, kreatív művészek közé tartozott. Alkotói szándékát művészetét értő és pártoló környezete megerősítette és elismerte.

Utoljára 1944-ben, az OMIKE (Országos Magyar Izraeliták Közművelődési Egyesülete) által szervezett kiállításon állított ki, ahol tájképeit láthatták a Budai Izraelita Nőegyletben. Néhány hónappal később a gödöllői munkatáborban önkezével vetett véget rövid életének. Egy nappal később, június 4-én, a hírről értesülve hű társa, felesége, Valentin Györgyi Budapesten lett öngyilkos. Vadász halála előtt ezt írta egy levelezőlapra: „együtt temessetek el”. Közös sírban helyezték el őket a Kozma utcai Zsidó Temetőben.

A Vadász Endre-emlékkiállítás Debrecenben március 5-től május 31-éig látogatható.

Helyszín: MODEM (Debrecen, Baltazár Dezső tér 1.)