A Tatabányai Múzeum az 1970-es évek vége óta gyűjti az elődtelepülések oktatástörténeti emlékeit. A gyűjtőmunka célja az, hogy a gyűjtemény segítségével az iskolai élet valamennyi vonatkozását, személyi és tárgyi feltételeinek múltját, történeti változását érzékeltetni tudja a múzeum.

Jelenleg a Tatabányai Múzeum oktatástörténeti gyűjteményében az alábbi nagyobb tárgyegységek találhatóak:

Tankönyvek és tanári segédkönyvek

Szemléltető és oktatási segédeszközök

Iskolabútorok, berendezési tárgyak

Használati eszközök: tollak, ceruzák, viseleti darabok stb.

Bizonyítványok, értesítők, oklevelek

Iskolai munkák: kézimunkák, rajzok

Az úttörő mozgalom tárgyi és írott emlékei

Mindezt kiegészíti még a múzeum fotógyűjteményének gazdag iskolatörténeti vonatkozású fénykép és képeslap anyaga. A gyűjteményből az első kiállítást 1987-ben rendezte a múzeum: „Az elemi népoktatás emlékei a két világháború közötti időszakban” címmel. A kiállítás helyszíne az egykori bánhidai római katolikus elemi népiskola épülete volt, mely az 1970-es évek végéig általános iskolaként működött.

Az egykori XV-ös akna területén kialakított skanzennek az a célja, hogy az ipari emlékek megőrzése mellett minél nagyobb metszetben tudja bemutatni az egykori bányászkolóniák lakóinak életmódját, tárgyi és szellemi kultúráját. 2006-ban mikor lehetőség adódott a skanzen fejlesztésére magától adódott a gondolat, hogy az oktatástörténeti kiállítóhely is áttelepüljön a skanzen területére, szakmai szempontból így teljesebb a telep életét bemutató kiállítás.

Az „új” iskolaépület egy háromhelységes, két tantermes társulati iskola rekonstrukciója. Az „Üzenet a régi iskolákból” című kiállítás két osztályteremben Tatabánya oktatástörténetének két meghatározó korszakát, a két világháború közötti, a MÁK Rt által meghatározott népiskolai, illetve az 1960-70-es évek állami fenntartású általános iskolai időszakát mutatja be.

Az első tanterem egy társulati elemi iskolai osztályterem. Az osztályban elhelyezett, az 1920-as évekből származó iskolabútorokat (padok, tanári asztal, dobogó, szertárszekrény, tábla,) s berendezési tárgyakat (vaskályha, szemetes láda, harmónium, fogas) a korabeli előírások, a korszakban pontosan meghatározott, rendelkezésekkel körülírt rend szerint helyeztük el. A falakon szemléltető táblák, elsősorban a korszak hazafias nevelését elősegítő történelmi tablók, és Nagy-Magyarország dombortérképe láthatók. A bejárattal szemközti falon a tanári asztal fölött feszület. Két oldalán az írás-olvasáshoz használt betűtáblák. A tábla mellett a számtan oktatásához használt abakusz áll. A terem sarkában térképtartó, a falra szerelve mosdóállvány lavórral, törölközővel. Érdekes bútordarab a fogas alatt, a fal mellett álló kicsi padocska, a „szamárpad”, ahová nevelési célzattal a lusta diákot ültette az egykori tanító.

A másik osztályterembe belépő látogató az 1960-as évek végének, az 1970-es évek közepének általános iskolai tantermében találja magát. A vasvázas, egymáshoz csavarozható iskolai padok felépítésükben még emlékeztetnek az előző teremben látható fapadokra. A tanári asztal felett a feszület helyét elfoglaló népköztársasági címer utal a második világháborút követő korszakban, a közoktatásban is bekövetkezett változásokra. A terem korszakjelző darabja a faliújság, ahol a korra jellemző diákélettel (úttörő mozgalommal, papírgyűjtéssel, állami ünnepekkel) kapcsolatos „tudósítások” találhatók. A falon látható szemléltető és oktató táblák is jellemzik a korszakot: a környezetismeret tantárgynál használatos évszakokat bemutató képek, a Tatabányán meghatározó szerepet betöltő bányászatot ábrázoló tabló, a gyermekek helyes viselkedését szemléltető tábla, s egy, az orosz nyelv oktatását szolgáló falikép. A földrajzi térképek, a betűkészlet, a biológiai szemléltető tábla a folyamatosságot jelzik az oktatási segédeszközök használatában. A terem hátulsó falánál álló üveges szertárszekrényben látható kémiai segédeszközök, fizikai és biológiai szemléltető tárgyak mutatják, hogy a korábbi időszakhoz képest lényegesen gazdagodtak az oktatásban felhasznált szemléltetés lehetőségei, tárgyi eszközei a két világháború között működő társulati iskolákhoz képest.

Szezonálisan, áprilistól októberig, szerdától vasárnapig 10 és 18 óra között.

Bányászati és Ipari Skanzen