Jó gyakorlat rezümék a 14. Országos Múzeumpedagógiai Konferencián
Frissek, fiatalok! című
14. Országos Múzeumpedagógiai Konferencia
Helyszín: Néprajzi Múzeum, MÉTA tér (Budapest 1146, Dózsa György út - Ötvenhatosok tere)
Időpont: 2022. november 7-8.
A nyílt felhívásra beérkezett jó gyakorlatok közül az alábbiak mutatkoznak be a konferencia második napján két párhuzamosan futó szekcióban.
A szekció
Helyszín: MÉTA tér
Moderátor: Kajári Gabi, marketing, kommunikációs és disszeminációs szakértő, Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ
11:20 – 11:30 Érintési pontok. Kettőségek a múzeumpedagógiában
Juhász Litza, múzeumpedagógus, Szépművészeti Múzeum Vasarely Múzeuma
Juhász Litza a Műtárgyak Éjszakája programsorozat keretében vak és gyengénlátó személyek számára dolgozott ki múzeumpedagógiai foglalkozást. Előadásában bemutatja a foglalkozásra való felkészülés tapasztalatait, valamint hogy ezeket miként tudta beépíteni a látó résztvevőknek szóló foglalkozásokba.Előadásában kitér a próba és az élesben tartott foglalkozások különbségeire, valamint azokra a tényezőkre, amelyek arra ösztönözték, hogy adaptálja a programot a látó látogatók számára is. Felvázolja a tizenhat év feletti látogatók bevonásával történő tesztelés meglepő eredményeit is, és végigvezeti a konferencia-résztvevőket egy Vasarely-mű háromdimenziós makettjének falszöveg kidolgozási fázisain.
11:32 – 11:42 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum mint autizmusbarát múzeum
Tábori Tamara, múzeumpedagógus, Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Speciális múzeumpedagógiai foglalkozás és az autista látogatók fogadásának kidolgozása IKSZ-es diákok bevonásával a kiállító és közönségforgalmi terekben.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum több területen nyújt lehetőséget évente 50-90 középiskolás fiatalnak a közösségi szolgálat letöltésére. A Múzeumpedagógiai Osztály a rendezvények és táborok kapcsán fogad diákokat segítőnek. A korábbi évekhez hasonlóan 2022. nyarán is meghirdettünk 25 órás múzeumpedagógiai hetet, ahol a különböző tematikák mentén legfőbb szempontunk az együttműködés kialakítása és a fiatalok döntéshelyzetbe hozása volt. Az elmúlt évek tapasztalatait Joó Emese vezetésével egy koordinátori rendezvényen is megvitattuk.
Az idei évben a múzeum magasabb fokú inkluzivitásának elérése volt a kitűzött cél. Az augusztus 15-19. héten az autizmusbarát múzeum témával foglalkoztunk. Múzeumpedagógusunk az Autisták Országos Szövetségével vette fel a kapcsolatot. Közreműködésükkel egy, az autizmus spektrum területén szakértő gyógypedagógus érkezett a múzeumba egy érzékenyítő előadás megtartására. Ezek után kezdtük el a segédanyagok készítését a megfelelő protetikus környezet kialakításához. A diákok egy része infokommunikációs anyagokon dolgozott. Többek között piktogramokat terveztek és rajzoltak a múzeumi szabályok bemutatására. Mások szöveget írtak az érintettek múzeumi tartózkodásának felkészítéséhez, a munkatársak érzékenyítésének érdekében, illetve a nehézséget okozó szociális szituációk megoldási lehetőségeit kínálva. Mindezt a megfelelő kritériumok betartásával. A harmadik csapat egy személyes hangvételű bemutatkozó kisfilmet készített. A 14 diák a hét elteltével alapvetően átlátta azt, hogy milyen kihívásokkal kell az érintetteknek megküzdeni, másrészt azt is, hogyan tud ebben a fogadó intézmény támogatást nyújtani.
A múzeum ingyenes belépést biztosít a Múzeumok Őszi Fesztiváljának idejére 5 alkalommal az Autizmusbarát múzeum program keretein belül kidolgozott két múzeumpedagógiai foglalkozásra. Az elkészült autizmus-specifikus segédanyagokat a honlapján folyamatosan elérhetővé teszi. Az eredeti cél, hogy bevonzzuk a múzeumba az érintett közösséget, megvalósulni látszik. A jelentkezések már folyamatban vannak, melyek lebonyolításába korlátozott létszámban a közösségi szolgálatos diákok is bekapcsolódhatnak. Ezáltal személyesen is kapcsolatba kerülhetnek az érintett közösséggel, illetve tapasztalatot gyűjthetnek a segédanyagok hasznosságáról.
11:44 – 11:54 Múzeumpedagógia sajátos nevelési igényű, tanulásban, illetve értelmileg akadályozott diákok részére
Barnáné Nagy Angéla, gyógypedagógus, történelem szakos középiskolai tanár és etnográfus, Kalocsai Nebuló EGYMI
A múzeumpedagógiai foglalkozásaink legfontosabb jellemzője az élményszerűség. Megfoghatóak a múzeumi tárgyak, történetek, énekek kapcsolódnak hozzájuk. Tanítványaink sajátos nevelési igényű, tanulásban illetve értelmileg akadályozott diákok. A múzeumpedagógiai foglalkozásokon a gyógypedagógia módszereit alkalmazom. A foglalkozásokon elhangzó történetek segítenek eligazodni a diákoknak az időben, a történelemben, fejlődik lateralitásuk, az események időrendbe rakása. A foglalkozások során fejlődik a szem-kéz koordináció, a finommotorika, a kézügyességük. Fejlődhetnek személyiségvonásaik az információkra adott válaszaik alapján. Motiválttá válnak és a motivációk irányítják, befolyásolják, szelektálják a viselkedést bizonyos magatartások, célok felé. A múzeumpedagógiai foglalkozásokon elhangzó népdalok, népballadák segítik a hallási differenciálást, a ritmus érzék fejlődését. A foglalkozásokon pl. a matematikai alapkészségeket is fejleszthetjük. a mennyiségfogalom kialakítását, megerősítését.
12:50 – 13:00 Magyarul tanuló külföldiek a Magyar Nemzeti Múzeumban
Dr. Berta Erika, múzeumandragógus, Magyar Nemzeti Múzeum
A közgyűjtemények és az oktatás kapcsolata nem új keletű dolog, hiszen a közoktatásban és a felsőoktatásban tanulók számára a múzeumlátogatás sok esetben képezi az oktatásuk részét. A hazai felsőoktatási intézményekben tanulók közül különleges helyet foglalnak el a magyarul tanuló külföldiek. Nemzetiségük, motivációjuk és nyelvi szintjük alapján sem tekinthetőek homogén csoportnak, így a számukra tervezett programok esetében kihívásokkal néz szembe a velük foglalkozó múzeumpedagógus. A magyar mint idegen nyelv tanárok részéről azonban az igény tetten érhető, hiszen a kultúraközvetítésben fontos szerepet játszanak a közgyűjtemények tárgyi anyagai, különös tekintettel a nemzeti identitáshoz kapcsolódó műtárgyakra. A tárgyak interpretációs lehetőségei mellett, a múzeumpedagógia eszköztárának segítségével további dimenziók bevonására is lehetőség nyílik a múzeumi térben. A foglalkozások során amellett, hogy a diákok kulturális és praktikus tudásra tesznek szert, az autentikus nyelvhasználatot is tudják alkalmazni a múzeumi térben.
2019-ben a Magyar Nemzeti Múzeum magyar mint idegen nyelv végzettséggel rendelkező múzeumandragógusa erre az igényre reagálva dolgozta ki a speciálisan, a diákok nyelvi szintjéhez alkalmazkodó foglalkozásokat, tárlatvezetéseket, melyeket a csoport tanárával való folyamatos konzultációs és együttműködés mellett, személyre szabott formában, több tematikában tud az intézmény megvalósítani. Emellet a múzeum honlapján számos a múzeumi gyűjteményt felhasználó online tananyag is található, ami azzal a céllal született meg, hogy a magyar mint idegen nyelv tanárok munkáját segítse. Foglalkozásaink jelenleg 4 tematikai formában érhetőek el online és offline formában is. Jó gyakorlatot bemutató előadásomban ennek az együttműködésnek a megvalósulását kívánom bemutatni, a foglalkozások kidolgozásának lehetőségeire és az intézmény további ezzel kapcsolatos terveire is kitérek.
13:02 – 13:12 SZÓ/KÉP – nyelvi és művészeti program magyarul tanuló külföldieknek
Király Zsuzsanna, múzeumpedagógus, Magyar Nemzeti Galéria
A SZÓ/KÉP program 2021-ben, kísérleti jelleggel indult a Nemzeti Galéria és a Magyar Diplomáciai Akadémia együttműködésében. Az egyetem hallgatói a világ legkülönbözőbb pontjairól érkeznek Budapestre, ahol a magyar nyelv elsajátítása mellett a kultúrával ismerkednek. A program alapötletét a pandémia idején megvalósult online múzeumi foglalkozás adta, amelynek során egy híres magyar festményt nyelvtanulást támogató feladatok segítségével ismerhettek meg a hallgatók. Az óra sikere hívta életre egy olyan foglalkozássorozat gondolatát, ahol a műalkotásokat kifejezetten nyelvi és kulturális szempontból közelítjük meg. Az online és élő találkozások során a műalkotásokból kiindulva beszélgetünk, olvasunk, írunk és alkotunk, miközben nemcsak a magyar művészettel, hanem egymás kultúrájával is ismerkedünk. A kísérleti év során a cél egy olyan közösség megteremtése volt, ahol a nyitottság, a tolerancia, a kíváncsiság és a közös tanulás ugyanolyan fontos érték, mint a műalkotásokról megszerzett tudás. A foglalkozások kidolgozásához nélkülözhetetlen szakmai iránymutatást és segítséget Ihnátisin Írisz, az egyetem magyar mint idegen nyelv oktatója biztosítja.
13:14 – 13:24 A Ludwig Múzeum és a Budapesti Corvinus Egyetem együttműködése
Nagy Barbara, múzeumpedagógus, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapesti Corvinus Egyetem – Vizuális Kultúra Kutatóközpont és Somogyi-Rohonczy Zsófia, múzeumpedagógus, Walter Rózsi-villa, Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ
Nagy Barbara, múzeumpedagógus, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapesti Corvinus Egyetem – Vizuális Kultúra Kutatóközpont és Somogyi-Rohonczy Zsófia, múzeumpedagógus, Walter Rózsi-villa, Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ
A Ludwig Múzeum 2020-2022 között a Magyarországon a Budapesti Corvinus Egyetem által koordinált AMASS – Acting on the Margins: Arts as social sculpture elnevezésű Európai Uniós művészetpedagógiai kutatásban vett részt. A kutatás témája a marginalizált csoportok, fiatalok láthatóvá tétele és erősítése volt a művészeti alkotás által, a foglalkozások témájában is előtérbe kerültek azok a kérdések, amelyekkel ezek a fiatalok nap, mint nap szembesülnek: hátrányos helyzetük, előítéletek, újrakezdés, konfliktusos helyzetek megoldása, nézőpontváltás.
A program részeként a múzeum munkatársai két iskolai féléven keresztül dolgoztak együtt egy-egy általános és középiskolai csoporttal, akkreditált tanártovábbképzésben osztották meg tapasztalataikat a kortárs művészet közvetítése terén a pedagógus kollégákkal, online előadásokat szerveztek. A foglalkozásokon a verbális képességek fejlesztése, az alkotásban való elmélyülés és töltekezés, a vélemény kifejezéséhez való szabadság, a saját hang megtalálása is jelentős szerepet kapott.
A bemutatásra szánt program a felsőoktatási intézmény és múzeum együttműködése tematikához több szempontból is kapcsolódik: egyrészt a Ludwig Múzeum és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatásban történő együttműködésében lehet tanulságos a közönség számára. Másrészt Nagy Barbarának a részvétele miatt is, aki akkor még az ELTE Múzeumpedagógiai szaktanácsadó szakirányú továbbképzésének végzős hallgatója volt, jelenleg már a Ludwig Múzeum munkatársa. Harmadrészt a múzeum és iskolák együttműködése szempontjából is, hiszen az akkreditált továbbképzés résztvevői közül többen művészeti oktatást végeznek felsőoktatási intézményben, az ő tapasztalataik is pozitív megerősítést jelentettek a képzés fejlesztése során.
13:26 – 13:36 Férc projekt. A MOME Textiltanszék és a Néprajzi Múzeum együttműködése
Söptei Eszter, múzeumpedagógus, Néprajzi Múzeum
B szekció
Helyszín: Méta Béta
Moderátor: Sziray Zsófia, kutatási és módszertani szakértő, Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ
11:20 – 11:30 „Megjöttek a színészek!” Interaktív vándorszínész-társasjáték
Gerecs Katalin, múzeumpedagógus, OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeum
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítóhelye, a Bajor Gizi Színészmúzeum új múzeumpedagógia foglalkozásán a középiskolások egy interaktív társasjáték keretében ismerhetik meg a vándorszínészek életét. A diákok a játék időtartamára a korabeli színivilág egykor élt művészei bőrébe bújnak. Megalkotják saját színész karakterüket, társulatot alakítanak és vezetőt választanak, aki majd képviseli őket a játék során. A társulatok rövid felkészülés után egy-egy jelenetet adnak elő, ezzel is bizonyítva, hogy elég jó az előadásuk ahhoz, hogy bekerüljenek a kőszínház társulatába. A diákok megismerkednek a korszakban íródott színdarabokkal, a korabeli játékstílussal és gesztusrenddel. Képet kapnak a vándortársulatok működéséről, nehézségekkel teli mindennapjaikról. A foglalkozás célja, hogy az egyéni művészsorsokon keresztül emberközelivé tegyük a témát, és megtaláljuk azokat a pontokat, melyek összekötik a kétszáz évvel ezelőtti történeteket a mai világunkkal.
11:32 – 11:42 Élőszereplős pénztörténeti társasjáték
Sajtos Anna, múzeumpedagógus, Déri Múzeum, Debrecen
A múzeumpedagógiai foglalkozás során élőszereplős társasjáték formájában tesztelhetik történelmi tudásukat a résztvevők, miközben megismerkednek a magyar pénztörténettel, a fizetőeszközök fejlődésével. A játék célja, hogy egy-egy csapat a kezdésnél kapott denárjait átmentse a történeti korok határait jelölő pénzváltó mezőkön úgy, hogy a célban minél több gulden álljon rendelkezésére. A legtöbb pénzt gyűjtő, tehát a győztes csapat, jutalomban részesül. A játék a középiskolai korosztálynak készült, leggyakrabban az érettségi előtt álló 12. osztályosok választják, főleg tananyagismétlés céljából. A feladattípusok között van activity, helyfelismerés kép alapján, feleletválasztós történelmi kérdések, illetve párbaj is. Utóbbi esetében a csapatok egymástól is rabolhatnak pénzt: évszámot vagy valamilyen mennyiséget kell megtippelniük. A játék helyszíne a Déri Múzeum képtára, bizonyos kérdések az ott látható történelmi festményekhez kapcsolódnak, ám szükség esetén utaztathatóvá is tehető. A játékot múzeumpedagógusok és intézményünk numizmatikai gyűjteményéért felelős muzeológusa dolgozta ki; a játék levezetése is együttműködésükkel valósul meg.
11:44 – 11:54 A „Konstruktivista bolyongás” kooperatív játék bemutatása (online bemutató)
Forgách Péter, múzeumpedagógus, Kassák Lajos Múzeum
A Konstruktivista bolyongás elnevezésű kooperatív játék a középiskolás fiatalok mindennapjait átszövő virtuális világban megvalósuló, a diákok kritikai készségeit fejlesztő múzeumpedagógiai foglalkozás. A járványhelyzet miatti kényszerű bezáráshoz kapcsolódóan kifejlesztett program egy ingyenesen használható online platformon zajlik, amely lehetővé teszi a múzeumpedagógiai tevékenység kulcselemeinek – mozgás a térben, párbeszéd elindulása, multimédiás szemléltetőanyagok közzététele, reflektálás az előzetesen elhelyezett vizuális elemekre – alkalmazását a virtuális térben. A foglalkozás a Kassák Múzeum állandó kiállításához kapcsolódóan a magyar és nemzetközi avantgárd mozgalmak szellemiségébe nyújt bevezetést a résztvevők számára, az alábbi öt kiemelt tematika mentén: jövőkép, társadalmi nemek, tőke/érték, gép és külföld. A program ötvözi az alkotáson és a dialóguson alapuló módszertani elemeket, a fiatalokra nem pusztán befogadóként, hanem egyenrangú alkotóként tekintve. A diákok feltárják az őket körülvevő virtuális tér struktúráját, megismerik tartalmait és lehetőséget kapnak az egyedi önkifejezésre a programban elérhető akivitások révén. A foglalkozás bemutatása stílszerűen online formában történik.
12:50 – 13:00 IKSZ program a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban
Vattay Liliána, múzeumpedagógus, MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum
2022 áprilisa óta dolgozom múzeumpedagógusként a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban, amely mindig is nagy hangsúlyt fektetett a tehetséggondozásra. Megérkezésemkor egyik első dolgom volt, hogy kidolgozzam a közösségi szolgálat megújítását. A célom az volt, hogy egy olyan programot dolgozzak ki, amely nem csak a múzeumnak, de a gyerekeknek is hasznos, olyan feladatokat adva nekik, amelyek kibontakoztatják a képességeiket, érdekesnek találják azt és valóban hasznos tudást kapnak általa. Ugyancsak célom volt, hogy a projekt által növeljük a nyáron a múzeumba látogató gyermekek számát. Ezért első lépésben felvettem a kapcsolatot az összes budapesti középiskolával, jelezve nekik, hogy intézményünk szívesen várja a közösségi szolgálatos gyerekeket - ugyanakkor pontos feladatokat nem jelöltem meg. A feladatok kidolgozását ugyanis szándékom szerint a gyerekekkel közösen, inkluzívan végeztük el, éppen azért, hogy számukra is érdekes projekteken dolgozhassanak. A hozzánk érkező gyerekeket kisebb csoporttokra osztottuk, megismertetve velük a kiállítást és a gyűjtemény részleteit is, többek között eredeti dokuemtumokat és műtárgyakat is a kezükbe vehettek (természetesen a műtárgyvédemi szabályoknak megfelelően). A gyerekekkel közösen megalkotott keretrendszeren belül 3-5 héten keresztül dolgoztak nálunk a csoportok, gyakorlatilag mindannyian más jellegű projektekkel. Volt köztük, akik kalandjátékot terveztek a kiállításba, mások karakterlapokat készítettek vagy múzeumpedagógiai segédanyagok, grafikák készítésében segítettek. Figyeltünk arra, hogy mindenki a saját korosztályukhoz szóló projekteken dolgozzon, így mi is nagyobb rálátást nyertünk az érdeklődési köreikre és igényeikre. A projektek sikeresen lezárultak, jelenleg már a MÖF keretén megvalósuló bemutatóra készülünk. Az új módszernek hála azt tapasztaljuk, hogy a résztvevő csoportok valódi közösségként működnek, és a nálunk közösségi szolgálatot teljesítő diákok a saját barátaikat is elhozzák a múzeumba.
13:02 – 13:12 A Para–fitt Sportegyesület és IKSZ-es diákok a Műcsarnok művészetpedagógiai foglakozásain
Schopp Ildikó, művészetpedagógus, Műcsarnok
Szerencsés vagyok, hogy lehetőségem van a Parafitt Se fiataljait és az IKSZ ( Iskolai Közösségi Szolgálat) önkénteseit közös művészetpedagógiai foglakozásokon fogadnom a Műcsarnok kiállítótereiben. Az eddig megvalósult alkalmak mindenki számára kölcsönösen hasznos tapasztalatokkal bővítették ismereteinket. Művészetről, alkotásról, figyelemről, segítésről, önismeretről. A foglakozás történetkerete biztonságot ad, miközben az instrukciók szélesre nyitják az egyéni megoldások lehetőségét, így a szabad asszociációk, alkotásban megjelenő megoldások, vélemények/választások egyedi megfogalmazása, annak, többiekkel való megosztása mind segíti a fiatalokat a felszabadult, szorongásmentes alkotásban, együttműködésben és kommunikációban.
13:14 – 13:24 „MIKSZ faktor” a Skanzen táboraiban
Kustánné Hegyi Füstös Ilona, múzeumpedagógus, Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Fenntarthatóságunk egyik sarokkövét a Skanzenben otthonosan mozgó diákok, fiatalok jelentik. A Heted7 nyári napközis tábor 15 éve alatt a velük kiépített jó kapcsolat nem csupán a tábor népszerűségében nyilvánult meg, hanem a táborból „kiöregedő” fiatalok ragaszkodásában is. Több kis diák jött vissza később IKSZ-szes diákként, immár segítőként a nyári táborokba, mert megszerették a skanzenes terepasztalt. Fenntarthatónak bizonyul az érdeklődés a 2015-ben Nívó-díjjal is méltányolt Integrált tábor ifjúsági közösségi szolgálatot teljesítő diákjai körében is. Jó néhányan vannak, akik az 50 óra letöltésén túl önkéntesként is visszajárnak a fogyatékkal élő fiatalokkal közös táborba sőt, olyanok is akadnak, akik ebből merítettek indíttatást gyógypedagógusi pályájuk megválasztásához.
13:26 – 13:36 Adótudatosság fejlesztése a fiatalok körében
Dvorszky Anikó, szakértő, Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal fenntartásában működő Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum évek óta aktív résztvevője az állam adótudatossági stratégiájának megvalósításában. Középiskolás diákok részére előadások megtartásával járul hozzá az adózás, mint nemzetgazdasági érdek tudatos teljesítésének javításához. A projektnapok keretében lezajló népszerű esemény tematikái változatos módon közelítik meg az adózás és a közkiadások közötti összefüggés társadalmi fontosságának felismerését és elfogadását. Adózástörténet, adózási alapismeretek, adóhivatallal történő kapcsolattartás, vám és jövedéki szakterületek bemutatása, szellemi tulajdonvédelmi információk és intézkedéstaktikai interaktív játékok, ügyfélkapu-nyitás szerepel egy-egy rendezvény programkínálatában. A jó gyakorlat bemutatja, hogyan működnek együtt egy fontos állami intézmény szakterületei az életkori sajátosságokat és múzeumpedagógiai elveket egyaránt szem előtt tartva, a társadalmi fenntarthatóság egyik alappillérének megerősítésében.
