Art Bites: Vajon Leonardo „Az utolsó vacsora” c. remekművében zenei motívumot rejtett el?

forrás: https://news.artnet.com/art-world-archives/last-supper-hidden-hymn-2432076

Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora (kb. 1495-98) c. festménye, amely Jézus és a 12 tanítvány utolsó találkozását mutatja be, a világ egyik leghíresebb alkotása. Újra és újra elemezték, megkérdőjelezték a figurák valódi szereposztását, kiderült, hogy rejtett asztrológiai üzeneteket tartalmaz, és 2007-ben az Oxfordi Egyetem doktorjelöltje megállapította, hogy a remekmű egy zenei titkot is rejt: egy lappangó himnuszt a kenyérbe kódolva.

Leonardo da Vinci, Az utolsó vacsora, (1495-98 körül)

Giovanni Maria Pala olasz zenészt, számítógép-technikust, és a Magdalen College egykori hallgatóját évek óta lenyűgözte Leonardo és Az utolsó vacsora. Vizsgálni kezdte az ikonikus asztal mentén szétszórt kenyérdarabok egyenes sorát, amelyek Krisztus testének jelképeként voltak megjelenítve a lakomán. Pala felfedezte, hogy a 13 figura kezeinek elhelyezésével párosítva a kenyér egy kísérteties 40 másodperces dallamot szólaltat meg, amikor a festményt a hagyományos ötvonalas kottával fedték be.

A dallam jobbról balra haladva szólaltatható meg, ahogy Leonardo sok ötletét a titoktartás jegyében leírta. Balkezes volt, balról jobbra és visszafelé is írt, így személyes könyveit csak tükör segítségével lehet megfejteni. A rejtett himnusz (a 2010-ben játszott verzió a következő hivatkozásra kattintva érhető el: played here in 2010) tovább fokozza a feszült hangulatot a bibliai történetben, amikor Jézus megérzi, hogy Júdás el fogja árulni. Pala azt állítja, hogy a rekviemet síporgonán lehet a legjobban játszani, amely Leonardo korában népszerű hangszer volt az ilyen típusú zeneművek megszólaltatására.

Miért foglalkozott mindezzel a művész? A festményt Milánó hercege, Ludovico Sforza rendelte meg a Santa Maria della Grazie domonkos kolostor számára (ahol a szekkó ma is látható), így da Vinci biztos lehetett abban, hogy a szakrális művet hosszú időn keresztül megbecsülik majd.

Alessandro Vezzosi, Leonardo szakértő és művészeti kritikus szerint Pala feltételezése „valószínű”. A felfedezés nem rendkívüli, főleg azért, mert a 15. századi polihisztort már korábban is számon tartották tehetséges zenészként és hangszerkészítőként, valamint festőművészként (és matematikusként, mérnökként, építészként, botanikusként, paleontológusként, illetve csillagászként…).

Ugyan nem került fel a slágerlistákra, de a rejtett himnusz minden bizonnyal tovább gazdagítja a sokoldalú zseni örökségét, és szóba kerülhet, ha valaha is lesz Da Vinci-kód folytatása Dan Browntól.

fordította: Birkás Babett, MOKK