belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Városfelfedező program a Budapesti Történeti Múzeumban

A Budapesti Történeti Múzeum Városfelfedező program a Budapest – Fény és árnyék – A főváros 1000 éves története című kiállítás játékos megismeréséhez elnevezésű projektje 2013-ban Múzeumpedagógiai Nívódíjat nyert. A program kidolgozói: Molnárné Aczél Eszter, Berhidai Magdolna és Dr. Perényi Roland.

Városfelfedező program a Budapesti Történeti MúzeumbanA fénykép a Nívódíj átadásakor, a 11. Országos Múzeumpedagógiai Évnyitón készült. Molnárné Aczél Eszter és Berhidai Magdolna veszi át az oklevelet Halász János kultúráért felelős államtitkártól.

Kesik Gabriella, a szakmai bírálóbizottság tagja a következő szavakkal méltatta a Budapesti Történeti Múzeum Városfelfedező programját:

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának Városfelfedező programrendszere a Budapest – Fény és árnyék – a főváros ezer éve című új állandó kiállítással együtt értékelhető, hiszen a múzeumpedagógiai szemlélet már a kiállítás megvalósítása során érvényesülni tudott.

Ennek köszönhető, hogy a kiállítás „látogatóbarátsága” a jelentős számú cselekvésre, kutatásra, megfejtésre ösztönző interaktív elem révén is kiteljesedhet, hogy a látogatók számára lépten-nyomon tartogat megállásra, elmélyülésre vagy játékra, lazításra késztető alkalmakat: ötletesen, sokszínűen, a történet egy-egy lényeges vagy érdekes elemét párosítja a kiállításnéző jó érzékkel megragadott kíváncsiságával.

Észrevehetően a fenti szemlélet és törekvés érvényesült a nyomtatott, színes Várásfelfedező mappa elkészítésekor is, amely nem pusztán a kiállítás anyagának feldolgozásában segíti az érdeklődőt, hanem alkalmanként a kiállítást kiegészítő aspektusból közelít a kiválasztott témához; máshol hozzáadott új információval (ami lehet kép, rajz, fotó, szöveg, de akár a szerkesztés, a megjelenítés módja is) tágítja vagy mélyíti a tematikai egység „üzenetét”; és szívesen él a személyesség érzését biztosító elemek alkalmazásával is.

A pályázatra beadott Városfelfedező program – az ismertetésnek megfelelően – valóban mozaikszerűen és spirálisan tovább építhető-bővíthető múzeumpedagógiai rendszert mutat, amelynek több lényeges elemét már megteremtették: magában a kiállításban, a kapcsolódó, rugalmasan alkalmazható kiadvánnyal, a gazdag témaválasztékot kínáló, imponáló variációs lehetőségeket rejtő, akár városi sétát is tartalmazó múzeumi órákkal és foglalkozásokkal.

Erénye a bemutatott múzeumpedagógiai munkának, hogy az egymásra épülő elemek kidolgozását a múzeumpedagógus és iskolai pedagógusok folyamatos konzultációi és tesztelések is kísérték.

Erősíti a pályamunkát, hogy már láthatóak a többlépcsős rendszer következő elemei:

  • nyomdába adás előtt áll a Városfelfedező mappa angol nyelvű, a célcsoportra átdolgozott változata,
  • több új múzeumi óra és foglalkozás a kidolgozás végén tart,
  • küszöbön áll a program facebook profiljának elkészítésével az interaktív kommunikációs csatorna megindítása
  • és az iskolai pedagógusokat segítő, a város- és lakóhelytörténet sajátos formájú megismertetését kínáló, a kerületi helytörténeti gyűjteményeket is a rendszerbe avató (csábító), tanácsadó és konzultációs alkalmakat szervező tevékenység megkezdése.

Távolabbi cél a kiállítás és a programrendszer saját honlapjának elkészítése.

Interjú Molnárné Aczél Eszterrel és Berhidai Magdolnával a Budapesti Történeti Múzeum Városfelefedező programjáról:

Milyen visszajelzések érkeztek a programmal kapcsolatban az általános iskolások, közép-iskolások és felnőttek részéről?

A Városfelfedező program célja az, hogy minél élményszerűbbé tegye a BTM új állandó kiállításának megismertetését. Ez persze nem újdonság, hiszen minden múzeumpedagógus ezt akarja megvalósítani a saját munkájában. Mi talán abban tértünk el a szokásos gyakorlattól, hogy különböző életkorú és tudású látogatókhoz szóló, spirálisan bővíthető program-rendszert állítottunk össze. A tervezés első fázisában, a célcsoportok meghatározásakor jöttünk rá, hogy nem is csak két-, sokkal inkább „négyfedelű programot” kell kialakítanunk. Külön kell szólnunk a kisiskolásokhoz, a kamaszokhoz, az átlagos ismeretekkel rendelkező felnőttekhez és az egy-egy területen már komolyabb jártasságot szerzettekhez. A kiállításon kialakított 17 interaktív állomás, a különböző generációkhoz szóló magyar és angol nyelvű játékos családi felfedező mappa, az erre épülő múzeumpedagógiai program kínálat, az iskoláknak kialakított foglalkozások, városfelfedező séták rendszere még csak a kezdetét jelenti a sok évre tervezett programunknak.

Tapasztalataink szerint a kicsiknél legjobban azok a feladatok „jönnek be”, amihez kézbe fogható játékot, eredeti tárgyat, makettet tudunk biztosítani. Mi is azt láttuk, hogy a kamaszok érdeklődését meglepően könnyű felkelteni számítógépeken közölt információkkal - egy-egy pillanatra. Azonban hosszabb ideig is foglalkoztatja őket minden, ami groteszk, „titokzatos” vagy új összefüggésekbe helyezi azt, amit már addig is tudtak. Például a diktatúra természetét egy kiállított kerékpár sorsán keresztül mutatjuk be nekik. A kiállítás tervezésekor kevesen hitték, hogy a tinik egyik „legcoolabb” feladatként a keresztény és iszlám vallás sajátosságait fogják összehasonlítani. Azonban a „szigorúan technicista”, high tech megjelenítés, a nyomkodható gombok, zöld és piros, villogó lámpák sora is hozzájárult, hogy ez lett az egyik legnépszerűbb interaktív pont. És persze az, hogy így rendezni tudják a fejükben már meglévő, innen-onnan származó információkat. A felnőtteknél pedig azt láttuk, hogy a saját életükhöz, lakó- illetve munkahelyükhöz kapcsolódó részeket kedvelik legjobban.

Mi indokolja Önök szerint, az egyébként is hosszabb látogatási időt lekötő új állandó kiállításukba a látogatótól plusz időt igénylő "aktivitási pont" elhelyezését?

A lakóhelyünk és/vagy fővárosunk ezer éves történetét bemutató állandó kiállítást nem biztos, hogy csupán egyszer érdemes megnézni. Hogy ez nem csak a múzeumpedagógus jámbor óhaja, azt szerencsére nap mint nap látjuk: van, amikor eljön a család együtt, máskor az osztállyal hozzák a gyerekeket mondjuk egy évforduló kapcsán stb. Némi leegyszerűsítéssel pedig azt is mondhatjuk, hogy minél hosszabb egy kiállítás, annál inkább szükség van arra, hogy a látogatók „aktivitási pontokat” találjanak. Ezek nem csupán kikapcsolódásra adnak lehetőséget (ami valljuk be elég fontos egy esetleg több órás múzeumlátogatás során még a felnőtteknek is), hanem az ismereteket új megvilágításba helyezik, segítenek feldolgozni a frissen látott, hallott, olvasott információkat. De természetesen nem csak „nagy” kiállítások esetében érdemes ilyeneket kialakítani, ma már kevés, ha csak szakmailag pontos feliratok tájékoztatják a látogatókat. Tudomásul kell vennünk: a múzeumi kiállítások a profi módon elkészített TV műsorokkal, a rendkívül szuggesztív számítógépes programokkal versengenek a reménybeli látogatók idejéért. Nem tehetünk úgy, mintha még mindig a XX. században élnénk, pláne a XIX.-ben... Ami nem azt jelenti, hogy lemondunk a „komoly” ismeretek közvetítéséről a szórakoztatás miatt – épp ellenkezőleg! Azt bizonyítjuk a látogatóinknak, hogy értékes információhoz is hozzá lehet jutni élményszerű módon.

Mi a tapasztalatuk, hogyan használják ezeket a (különböző korú, érdeklődésű) látogatók?

Az „aktivitási pontok” mindig szorosan kapcsolódnak a kiállítás anyagához. Mondok egy példát: ahol bemutatjuk, hogy mikor, hol, milyen hidak épültek a középkor során Pest és Buda között a Dunán, mi lett ezek sorsa, oda tettünk egy hajóhíd makettet, aminek nyitását, csukását a látogatók irányíthatják. Játékot is ajánlunk mellé: találják ki, hogy hogyan lehet támadni vagy épp védeni a hajóhidat? Az ablakból megnézheti, hogy pontosan hol is álltak (pontosabban: úsztak) ezek a hidak, mi van ma a helyükön.

Vannak vicces tapasztalataink is: például a legkisebbek imádják, ha az aktivitási pontokhoz kapcsolódó tárgyak egy-egy fiókban vannak „eldugva” és azokban kutathatnak. A felnőttek meglepően sok időt töltenek a „városi legendák” hátterének megismerésével (pl.: tényleg „egyszer volt Budán kutyavásár”, valóban a Duna jegén választották meg Mátyást királlyá, stb.)

Kinek készült (és milyen koncepció alapján) a kiállítás "megfejtését" segítő Városfelfedező mappa? Mi a tapasztalatuk, kik és hogyan használják ezt a színes nyomtatott kiadványt?

A Városfelfedező mappa elsősorban a családoknak készült. Olyan játékos lapokat készítettünk, amelyek nemcsak egy korosztályhoz, hanem a család különböző korú tagjaihoz szólnak: a kisebb gyerekeknek épp úgy, mint a kamaszoknak vagy a felnőtteknek. Minden korosztályt a neki szóló játékokkal, ötletekkel, kiegészítő információkkal szeretnénk segíteni a kiállítás megismerésében. Azonban a legkevésbé sem azt szeretnénk, ha a családtagok külön-külön járnák be a kiállítást. Épp ellenkezőleg: az a célunk, hogy gyerek és felnőtt a frissen megszerzett, a többiekéhez kapcsolódó információt „dobja be” a közösbe, játsszanak együtt, beszéljék meg. A mappában Útravalót is adunk: próbáljuk felhívni a figyelmet arra, hogy azok a dolgok, amikről a múzeumban hallottak valamiképp otthon, az utcában, az iskolában, a munkahelyen, a családtagok életében is jelen lehetnek, csak oda kell figyelni rájuk.

Ugyanakkor a lapokat iskolai csoportok, osztályok is fel tudják használni egy-egy téma körüljáráshoz, mivel iskoláknak ajánlott múzeumpedagógiai foglalkozások sorát is kidolgoztuk.

A Várba sok külföldi látogató jön, ezért elkészítettük a Városfelfedező angol változatát is. Ez azonban nem egyszerű fordítás, hiszen a külföldi látogató legtöbbször nem ismeri a magyar történelmet, szinte minden szót külön meg kellene magyarázni, ezért gyakorlatilag újra írtuk a lapok nagy részét, megpróbálván „külföldi fejjel” gondolkodni.
Igyekeztünk nyelvében, gondolkodásmódjában, példatárában a mai fiatalok világához illeszkedő játékmappát készíteni, úgy látjuk, hogy akiknek szánjuk - valóságosan és átvitt értelemben is - vevők a kiadványra.

Az idei Múzeumok Őszi Fesztiválja kiemelt figyelmet fordít a középiskolásokra, a 16 éven felüli diákokra: A BTM Városfelfedező programrendszeréből mit és hogyan ajánlana számukra?

A Múzeumok Őszi Fesztiválja alkalmából hirdettük meg mindkét nagy állandó kiállításunkhoz kapcsolódva a Mátyás király szerelmei című programot, melynek során Hunyadi Mátyást magánemberként mutatjuk be. Megismerjük ifjúkorának kiszemelt jegyeseit, a választás szempontjait. Kiderítjük, ki volt nagy szerelme, egyben egyetlen gyermekének édesanyja, és miért nem lett házasság a kapcsolatból. Majd a Beatrixszal kötött házasság körülményeibe, kettőjük viszonyába is bepillantunk.

Az Őszi Fesztivál ideje alatt nyitunk meg egy csodálatos kiállítást a BTM Vármúzeumában. Miyasako Masaaki japán képzőművész legtöbbször selyemre festett hatalmas, figurális, hagyományos, japán technikával megalkotott műveit tekinthetik meg majd a látogatók a Forgószél című kiállításon. A hagyományban gyökerező mai japán festészet képe izgalmas lehet számukra. 2013. október 12-től lesz látogatható a tárlat.
Továbbá kiemelném a Várkert Bazár fejlesztési programja kapcsán folytatott ásatások anyagából összeállított régészeti bemutatót, amit 2013. október 17-től láthatnak az érdeklődők. A bemutatón a legizgalmasabb leletekből válogattak a régészek és a legmodernebb technikákkal igyekszünk megmutatni e leletek vonatkozásait, a ma élők számára érdekes vonatkozásait.

Az Őszi Fesztivál ideje alatt is jelentkeznek középiskolás csoportok a honlapunkon meghirdetett foglalkozásokra, például a nagyon népszerű a „Ma lesz a holnap tegnapja” című programra. Szervezünk városfelfedező sétákat is azoknak a csoportoknak, akik nem sietnek vissza az iskolába, hanem az egész napot a Budapesttel való ismerkedésre szánják. És útravalóul akár azt is megmutatjuk, hogy hazafelé tartva hol tankolhatnak fel a város legfinomabb réteseiből...:-)