Sokszínű koordinátori képzéssel indult az év
Szerzők: Knob Alexandra, Morva Gábor
Az elmúlt héten a múzeumi intézmények változó szerepét bemutató előadásokkal és a témához kapcsolódó jó gyakorlatok bemutatásával folytatódott a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú projekt koordinátori fejlesztő képzése. A négy napos országos szakmai kurzusnak a pomázi Teleki-Wattay Kastélyszálló adott otthont.
Az idei képzések sorát megnyitó fejlesztő képzés, ahogyan azt a neve is mutatja, az alapképzést elvégző, illetve már több mint egy éves gyakorlati tapasztalattal rendelkező múzeumi koordinátorok számára jött létre. Célja, hogy a résztvevőket felkészítse a magasabb szintű, mentorjellegű és helyi és szakterületi hálózatosodást támogató koordinátori munkára. A képzés első turnusa tavaly októberben volt, a másodikra pedig 2018. január 22-25. között került sor.
Érkezés a Teleki-Wattay Kastélyszállóba – a múzeumok szerepéről és a kommunikációról
A képzést Nagy Magdolna, a MOKK mb. igazgatója nyitotta meg. A köszöntő után, a délelőtti órákban dr. Cseri Miklós, a Skanzen főigazgatója a múzeumi alapismeretekről tartott előadást.
Őt dr.Arapovics Mária követte, aki a Skanzenben jelenleg is zajló, Cselekvő Közösségek – Aktív közösségi szerepvállalás projekt szakmai vezetője. A múzeumok változó szerepvállalása című előadásában elsősorban a két projekt lehetséges kapcsolódási pontjaira hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy a múzeumok miként profitálhatnak a civilszervezetekkel együtt végzett munkából.
A délutáni programot Berényi Marianna, a Magyar Nemzeti Múzeum kommunikációs osztályvezetőjének előadása indította. Az első részben a résztvevők elméleti előadás keretében kaptak ízelítőt a múzeumi kommunikációs és marketing terület lehetőségeiről. A második órán a gyakorlaté lett a főszerep: a koordinátorok csoportokban készítettek kommunikációs akciótervet arra, hogy hogyan lehetne a MOKK képzéseit minél több szakmabelihez eljuttatni.
Színház a múzeum – a személyiségfejlesztésé és az önkifejezésé lett a főszerep
A második nap eseményei egymással párhuzamosan, két helyszínen zajlottak. Az egyik teremben a koordinátorok saját megyéjük múzeumi helyzetéről és múzeumuk működéséről tartottak vizsgaelőadásokat, melyeket felszabadult szakmai beszélgetések során értékeltek.
Eközben a szomszéd teremben Vollner Judit drámapedagógus tartott koordinátori kompetencia fejlesztő személyiségtréninget. A résztvevők egy rövid kommunikációs és metakommunikációs elemeket bemutató előadás után gyakorlati feladatokon tehették próbára magukat. A tréning célja a kommunikációt elősegítő kifejezések tudatossá tétele, a metakommunikációs gesztusok fontosságának megismertetése, majd a határozott, céltudatos fellépés elősegítése volt.
A HR-től a pedagógusi szemléletmódig
Szerdán a koordinátori fejlesztő képzés második felvonását Németh Barbara oktatásszervezőnk előadása nyitotta, aki a humán erőforrás tevékenységek rejtelmeibe avatta be a jelenlévőket.
Ezt követően Káldy Mária előadása következett, amely a múzeumi szolgáltatások témáját járta körbe. Az előadás élénk beszélgetéssel folytatódott, melynek során a résztvevők saját tapasztalataikat osztották meg egymással. Érdekes tényre sikerült rávilágítani: a múzeumok nem rendelkeznek egységes elképzeléssel és terminológiával a szolgáltatások mibenlétét illetően.
A következő szakmai blokkban Szabó Lujza koordinátorhálózati csoportvezetővel a Cselekvő közösségek mentorhálózata és a Skanzen Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága keretében működő referensi hákózat (SZKÖI) kapcsolódási pontjait, együttműködési lehetőségeit vizsgáltuk. A beszélgetés során javaslatok születtek a könyvtári szaktanácsadókkal 2018 decemberében közösen tartandó szakmai nap témájára, amit idén a múzeumi csapat szervez majd.
A délutáni blokkot Tóthné Tímár-Geng Csilla előadása nyitotta, aki pedagógus szemmel mutatta be, hogy az iskolás gyermekek kompetenciáit milyen múzeumi és múzeumpedagógiai eszközökkel lehet hatékonyan segíteni.
A csütörtöki nap záróelőadását Mayer József, az Oktatás utató és Fejlesztő Intézet munkatársa tartotta, aki elsősorban a nemzetközi és hazai köznevelési stratégiákat, valamint a projektet megelőző kutatások eredményeit állította középpontba. Az általa ismertetett adatok szerint az utóbbi években megnőtt a korai iskolaelhagyók száma, melynek csökkentése a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú projekt egyik fő célkitűzése.
Kulisszatitkok és hátrányos helyzetű csoportok
Péntek reggel Bárd Edit előadása indította a programot. Érdekes kulisszatitkokkal és módszerekkel ismerkedhettünk meg, amelyekkel a múzeumpedagógiai foglalkozásokat még színesebbé tehetjük.
A négynapos programot Molnár József, a Skanzen múzeumpedagógusának előadása zárta, aki a hátrányos helyzetű csoportokról, a velük kapcsolatos múzeumpedagógiai lehetőségekről, valamint saját személyes tapasztalatairól beszélt. A hazai példák sorában szó esett a Skanzenben folyamatosan zajló, kifejezetten a hátrányos helyzetű csoportok számára szervezett programokról is, mint a Bőröndmúzeum, az ép és sérült fiatalokat közösen foglalkoztató integrált tábor, és az első hazai, kifejezetten demenciával élőknek készült múzeumi program.
A januári képzés a projekt keretében megrendezett múzeumi koordinátori fejlesztő képzés utolsó állomása volt. A hálózat tagjai a jövőben a megszerzett tudást és tapasztalatot hasznosítva, munkájukat a pályázati célokat követve, saját területükön végzik tovább.
                    |
