Közösségi alapú működés a múzeumokban
A közösségi múzeum fogalmának kibontásához a Múzeumi Iránytű sorozat 21. kötete nyújt segítséget. Ebből idézünk.
"Többen és több fórumon megfogalmazták már, hogy a közösségi alapú működés nem újkeletű a múzeumi világban. Talán más megfogalmazásban, de mindig is jelen volt a társadalom bevonása a múzeumok különböző tevékenységeinek elvégzésében, sokszor egyértelműen, csak legfeljebb kimondatlanul, vagy éppen más fogalomhoz társítva. A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás című projektben kidolgozott módszertan tudatos, stratégiai látásmódra ösztönöz, hiszen – ahogy a projekt pályázati felhívása is megfogalmazza – a társadalmiasított intézmény nem más, mint: „Azon intézmények…, melyek[nek] legalább … aktivitásainak meghatározásában, megvalósításában és értékelésében a település, településrész lakosai tevékenyen részt vesznek, és ezek beépítésre kerülnek az intézmény belső működését meghatározó dokumentumokba.” A múzeumi területen kissé idegenül hangzó „társadalmiasítás” kifejezés helyett gyakran inkább a közösségi alapú működés megnevezést használjuk." (Szu Annamária: Ami az útmutatóból kimaradt...)
"A közösségi részvételen alapuló működés a múzeumok hosszú távú eredményességének záloga lehet. A közösségek felé történő nyitás, az együttműködés erősítése a településen működő társintézményekkel, civil és egyházi közösségekkel, vállalkozásokkal, az aktív szerepvállalás a település életében egyaránt a társadalmi beágyazottságuk növeléséhez vezet. Egy olyan intézmény, amelyre a lakosság harmadik helyként tekint az otthon és a munkahely után, amelyet a helyiek magukénak éreznek, számíthat a közösség és a település lakosságának támogatására nehéz helyzetekben is.
A múzeumok között szép számmal vannak olyanok, amelyek működésében a közösségek aktív szerepet vállalnak. A közösségi részvételen alapuló működést azonban sokan nem azonosítják a társadalmiasítás fogalmával. A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) projekt kulturális intézmények társadalmiasított működésére vonatkozó módszertani fejlesztésének célja, hogy a társadalmiasítás – mint közösségi alapú működtetés – elvét és módszertanát minél több kulturális intézmény alkalmazza, ezáltal a közösségekkel, helyi lakossággal fennálló informális kapcsolatot tudatos mederbe terelje. A közösségi múzeumi tevékenység kialakítása és beépítése a muzeális intézmények mindennapi működésébe hosszabb folyamat, amelynek különböző szakaszai vannak. A továbblépés az állandó fejlesztési folyamatok során egyre több eredményt hozhat, s hatékonyabbá teheti a múzeum alapfeladatainak ellátását, ugyanakkor segíti a múzeumok és a hozzájuk kapcsolódó közösségek kapcsolatrendszerének megerősítését, új területeken való kiteljesedését is.
A muzeális intézmények közösségi részvételen alapuló működésének elismerésére alapította 2019-ben a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ a Közösségi Múzeum díjat, amelyet első alkalommal 2019. május 19-én, a múzeumi terület egyik legfontosabb rendezvényén, a Múzeumok Majálisán vehetett át 16 intézmény. Az első felhívásra harminchárom muzeális intézmény jelentkezett, közülük tizenhat intézmény felelt meg a formai és tartalmi kritériumoknak." (Nagy Magdolna: Közösségi alapú működés a múzeumokban.) A Cselekvő közösségek projekt zárókonferenciáján további három intézmény vehette át a rangos elismerést.
A Közösségi Múzeum elismerésben részesült intézmények évekre lebontott listája itt érhető el.
