Koordinátoraink tollából: Múzeumot receptre!
Novák Fanni Zala megyei múzeumi koordinátorunk írt beszámolót a közelmúltban megvalósult szakmai napról:
Múzeumot receptre! címmel tartottak szakmai napot a Göcseji Múzeumban 2026.05.20-án. Az eseményt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ Igazgatósága két zalai koordinátora, Novák Fanni, a Göcseji Múzeum múzeumpedagógusa és Rajnai Virág Éva, a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely vezetője szervezte. Ez alkalommal a múzeumok lelki és mentális egészségre gyakorolt hatása került fókuszba.
Havasi Bálint, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója köszöntőjében a közgyűjtemények nélkülözhettelen szerepét hangsúlyozta, miszerint a sok élményprogram hozzájárul az emberek testi és szellemi jólétéhez. Különösen időszerűnek érzi megvitatni a wellbeing (jól, kellemesen lenni) érzést, mivel Zalaegerszeg jövőjéről sem mindig pozitív értelemben beszélünk. Tíz vagy akár harminc év múlva a lakosság elöregszik, új kihívások elé néznek a gazdasági, társadalmi, de még a kulturális élet szereplői is. Azért, hogy jól érezzük magunkat, a múzeumok sokat tudnak tenni. Miért ne lehetne a múzeum az a hely, ahol kiszakadhatunk az információdömpingből, ahol jó lecsendesedni, ahol mosolygós és segítőkész teremőrök, felkészült muzeológusok szereznek a látogatóknak élményszerű órákat? Mindegyik generációt érhetik traumák, legyen az válás, haláleset vagy végtelenül stresszes időszak, jó lenne, ha a művészeti terek olyan helyszínek lennének, ahol megnyugvást talál és feltöltődik az ember.
Jobban leszünk-e a múzeumtól? – tette fel a kérdést Pacsika Márton, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ Igazgatósága fejlesztési és módszertani osztályvezetője. Személyes példán vezette le azokat a belső vívódásokat, amelyeket átélt a covid idején. A pandémiás időszak szorongással töltötte el őt is, ahogy sokakat az országban és a világon. Azért is volt különösen nehéz korszak, mert egy korábbi kutatás rámutatott, hogy az emberek optimális esetben mindig valakihez vagy valamilyen közösséghez kapcsolódnak. Erre pedig akkor csekély lehetőség volt. Egy másik példa: a szépkorúak a háziorvosi rendelőt nem feltétlenül betegség esetén keresik fel, ugyanis a váróteremben lehet beszélgetni másokkal. Máris elérkeztünk a szakmai nap címéhez: mi lenne, ha a háziorvosok valóban receptre írnák fel a múzeumlátogatást? Orvostanilag kimutatták, hogy a színek, a formák, egy jó szó, a kedvesség jótékonyan hat a mentális egészségre.
A témát folytatta Pesti Tímea szakpszichológus, aki a múzeumokat mentálhigiénés kapuőrségnek nevezte. Ezalatt azt az időt érti, amikor valaki már érzi, hogy valami nincs rendben, valami diszkomfort van az életében, mégsem tudatosul benne a valódi probléma. Szerinte igazi stresszkezelést élhet meg az, aki ellátogat egy múzeumba, így a prevencióban mindenképpen óriási a szerepe. Érdemes odafigyelni a programszervezőknek arra, milyen ötletekkel és színes rendezvényekkel tudják a múzeumokat az egészségmegőrzés szolgálatába állítani. A közösséghez való kapcsolódásnál fontos éreznünk, hogy nem mindenki vágyik hangos társaságra, vannak, akik nyugodtabb eseményeken tudnak másokhoz kapcsolódni, és vannak, akiknél már pusztán a jelenlét is komoly mentálhigiénés védőfaktort jelent. A muzeológusoknak figyelembe kell venni, hogy sokan a múzeumokat a magas kultúra helyszíneként kezelik. Éppen ez okból nem mernek belépni egy közgyűjteményi intézménybe, mert azt gondolják, az a szellemi elit otthona, az ott elhangzó tudományos magyarázatot nem értik majd meg. Az a tanácsa, hogy érdemes egy kicsit pedagógusként is a közönséghez fordulni. A szakpszichológus fő üzenetként a hármas egységre hívta fel a figyelmet: elengedhetetlen a gondos, egy életen át tartó kezelése az otthon, a munkahely és a társas találkozások helyszíneinek.
Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója az intézményükben zajló szenioroknak szóló programokat, jó gyakorlatokat ismertette. Megtudtuk, hogy szerződésben állnak nagykanizsai idősek otthonaival, a lakóiknak rendszeresen tartanak beszélgetéssel fűszerezett előadásokat, de minikiállításokat is rendeznek. A párbeszédre épülő módszertanuk nagyon ígéretes és a fiatalabb kollégáknak inspiráló. Az “Emlékszel még amikor…?” kezdetű beszélgetések során mindig előkerülnek olyan témák és történetek, amik a muzeológusok számára is többlettartalmat jelentenek. Az idősebb generáció tagjai különösen kedvelik a helytörténeti könyvbemutatókat, a régi fényképek nézegetését egy kiállításon, a divattörténeti előadásokat és az utolsó alkalmas záró tárlatvezetéseket.
Csengei Ágota, a Mindszentyneum tagintézményvezetője a látogatóközpont színes programpalettájáról szemezgetett. Az állandó kiállítások mellett rengeteg kulturális programot is szerveznek, ahol minden korosztály jól érzi magát. Legyen szó baba-mama tornáról vagy szórakoztató kvízjátékokról, szabadulószobáról vagy tudományos előadásról, minden generáció megtalálja a kedvére való rendezvényt.
Hangodi László, a Wass Albert Könyvtár és Múzeum főmuzeológusa előadásában felidézte azokat az élményeket, amelyeket a tapolcai szépkorúaktól kapnak a rendezvényeken. Nagyon jó a visszacsatolása annak a kezdeményezésüknek, amikor igényfelmérést végeznek, milyen témához, milyen korszakhoz nyúljanak, amikor a számukra szervezik a programokat. A témakínálat így lesz teljes mindenki megelégedésére.
A szakmai nap végén egy dán Erasmus+ programlehetőségről beszélt Havasi Bálint főigazgató, amelyet hamarosan behatóbban tud majd tanulmányozni. A határon átnyúló projekt mentorképzéssel is foglalkozik, és a nemzetközi muzeológusokból álló csapatuk fókuszába a wellbeing és a múzeumok egészségre gyakorolt hatása került. A program nagyon izgalmas, ebből a célból a balti államba való látogatás a közeljövőben valósul meg.
A szakmai napot Kiss Nóra néprajzkutató tárlatvezetés zárta a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Kunszetmártoni Helytörténeti Múzeum Ez sör! - A serneveléstől a sörgyárig című időszaki kiállításban.
