Budapesti Történeti Múzeum - Budapest Galéria: Motivált mozdulat. Mozgásfejlesztő művészetpedagógiai foglalkozások kortárs képzőművészeti kiállításokon

A Semmelweis Egyetem Pető András Gyakorló Óvoda és a BTM − Budapest Galéria munkatársai öt éve szerveznek közösen művészetpedagógiai foglalkozásokat kortárs képzőművészeti kiállításokon. A program fő célja egy olyan komplex pedagógiai módszer kidolgozása és alkalmazása, amelyik a konduktív és vizuális nevelés módszereit ötvözi. A személyiségfejlesztő foglalkozásokon indirekt módon lehet fejleszteni a komplikáltabb mozdulatsorokat, a nagy- és finommotorikus képességeket valamint a szem-kéz koordinációt.

2020 márciusától a világjárvány miatt online formában folytattuk a programsorozatot, ősztől pedig interaktív távfoglalkozások kidolgozásába és megszervezésébe kezdtünk. Eddig három kiállításhoz kapcsolódtak online események, amelyek a két intézmény összehangolt együttműködésének köszönhetően, szinte hasonló élményt nyújtottal a résztvevőknek, mint a jelenléti programok.

A 2020/2021-es tanévben más korosztálynak is hirdetettünk online foglalkozásokat, melyekre olyan hátrányos helyzetű tanulók is jelentkeztek, akik a pandémia előtt sem tudtak eljutni a Budapest Galériába, hogy kortárs műalkotásokkal ismerkedjenek.

Múzeumpedagógiai Nívódíjban részesült 2021-ben.

LAUDÁCIÓ 

A Budapesti Történeti Múzeum - Budapest Galéria a Semmelweis Egyetem Pető András Gyakorló Óvodájával együttműködve hívta életre Motivált mozdulat címmel konduktív és vizuális nevelés eszközeit ötvöző mozgásfejlesztő művészetpedagógiai foglalkozását. A járványhelyzet idején ezt alakították a szakemberek a galéria kortárs képzőművészeti kiállításaira, gyűjteményi anyagára épülő online foglalkozássá. A program hívószavai a motiváció és a bevonódás. A gyerekek egy mesébe kerülve nem a mozdulatokra, a helyváltoztatásra vagy az eszközök helyes használatára koncentrálnak, hanem arra, hogy a történet részévé válva elkészítsék azokat a festményeket, rajzokat, szobrokat, egyéb tárgyakat, amelyek összekötik az egyes epizódokat és ennek segítségével tovább szőhetik a történet fonalát, így indirekt módon lehet fejleszteni a komplikáltabb mozdulatsorokat, a nagy- és finommotorikus képességeket, valamint a szem-kéz koordinációt. A foglalkozás során a hangsúly nem csupán a virtuális térre helyeződik, hiszen a feladatokon keresztül az őket körülvevő fizikai tér is mozgásba kerül. 

A módszertan kidolgozása, a virtuális és valós tér összekapcsolása, a múzeumpedagógus és a pedagógus tudatos tervezése egy fontos és más intézmények számára is adaptálható foglalkozást hívott életre, ami mindenképp elismerésre méltó.

Írta: Sóki Diána, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusa, egykori Múzeumi koordinátor