Ráhel, János, Jákob és a színésznő
Múzeumpedagógiai Nívódíj pályázat címe: Ráhel, János, Jákob és a színésznő
Pályázó: Szabadtéri Néprajzi Múzeum
A pályázat rövid ismertetése:
A zsidó - magyar együttélés problémáinak megismerése családtörténeti modelleken keresztül az 1910-es, majd a holokauszt alatt az 1940-es években.
I. rész: Múzeumpedagógiai projekt a Skanzenben
Mit szól a család, ha a katolikus iparos fia bejelenti, hogy a szomszéd zsidó szatócs lányát akarja feleségül venni, ráadásul az apa a Szent Kereszt Társulat tagja kíván lenni? És mi történik, ha a rabbinak szánt fiú a tanulás helyett inkább a vándorszínészetet választja, amennyiben a színtársulat felveszi?
A projekt során egy-egy család, vagy személy élettörténetét rekonstruáljuk eredeti dokumentumok, helyszínek, szituációk segítségével a diákok kreativitására, empátiájára alapozva.
II. rész: Holokauszt projekt az iskolában
A múzeumpedagógiai foglalkozás a tanárok segítségével az iskolában egészül ki, ahol a diákok a Skanzenben megteremtett alakok sorsát rekonstruálják a holokauszt időszakában. Nemcsak a történelmi tények, ismeretek átadása a célunk, hanem a személyes sorsok rekonstruálásán keresztül a döntési helyzetek felismerése és a felelős gondolkodás kialakítása a diákokban.
A projekt a múzeum és az iskola, a múzeumpedagógus és a tanár szoros együttműködése során jön létre.
A kezdeményezés megvalósulásának formája:
A helyszínek szerint 4 csoportban egyéni megfigyelésen alapuló csoportmunka történik. A saját helyszíneik, szituációjuk bemutatása után közös térben folytatják a múzeumpedagógus irányításával az egyéni munkára alapozó csoportmunkát a diákok. Az egyéni kreatív alakteremtés után az alakok szituációs bemutatása történik.
Az iskolában ezt követi az önálló kreatív és gyűjtő munka. Majd a meglévő csoportok bemutatják projektjeiket a tanár vezetésével.
1X180 perc a múzeumban, 1X180 perc az iskolában, résztvevők: 20 diák, 1 múzeumpedagógus, 1 tanár
Célcsoport:
11-12. évfolyam
Kapcsolódás iskolai tananyaghoz:
Történelem/ Ember és társadalom 11-12. évf.:
- A magyar társadalom az I. világháború előtt
- A magyarországi holokauszt
Néprajz/ Ember és társadalom:
- Vallási és kisebbségi szokások és életmód
Kapcsolódó foglalkoztató anyagok:
Papír alapú kiadványok, segédanyagok:
- helyszínenkénti megfigyelési szempontok a kiállítások értelmezéséhez
- a bemutatáshoz szükséges személyi lapok, fotók, dokumentum részletek, melyeket az alakok megformálásához használják a diákok
Digitális, multimédiás eszközök:
- számítógép, projektor, fényképezőgép, kamera (az iskolai és az egyéni gyűjtőmunkához, az el-készült produktumok bemutatásához szükségesek)
Demonstrációs tárgyak, műtárgymásolatok (a szituációk élményszerű megjelenítéséhez):
- a sabbati vacsora szituációs kellékei
- a katolikus család lakószobájának enteriőrje
- a Szent Kereszt Társulat 1914. jan. 6-i ülésének kellékei
- a színésznő szobájának enteriőrje
Filmek:
- Együttélés és asszimiláció – a magyarországi zsidóság a 19-20. században, 8 perc
- A gyöngyösi Szent Kereszt Társulat, 10 perc
- A színésznő szobája, 6,5 perc
Hangzóanyagok (az önálló ismeretszerzésre és a kiállítások csoportos bemutatása során használják a helyszíneken elérhető anyagokat a diákok):
- A zsidóság letelepülése Mo.-on, Mádon, 5 perc
- A mezuza, 20 mp
- A Mizrach tábla, 10 mp
- A imaszíjak, 20 mp
- A cicesz és a tálesz, 20 mp
- Teitelman Mózes képe, 20 mp
- A kóser konyháról, 30 mp
Viseletek, öltözetek, jelmezek, kellékek (az alakteremtéshez, és a szituációk bemutatásához használják a diákok):
- A zsidó család jellemző ruhadarabjai és kellékei
- A katolikus iparos család jellemző ruhái, kellékei
- A színtársulat jellemző ruhái, kellékei
- A Szent Kereszt Társulat jellemző ruhái, kellékei
A megvalósítás tapasztalatai és kommunikációja:
A foglalkozás után nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk a résztvevőktől, akik az iskolai projektmunkát is nagy odaadással folytatták. Kiemelték a kreatív és változatos munkaformát, valamint, hogy a foglalkozáson megszerzett tudást kreatívan alkalmazniuk is kellett életszerű szituációkban. A felmerülő témák, konfliktusok jó alkalmat kínáltak véleményük kifejtésére.
A múzeumi és iskolai közös projektre 4 gimnáziummal együttműködési szerződést kötöttünk, ezek közül 2 gyakorlóiskola, akik a tanárképzésben is tovább tudják adni a projekt módszereit és tapasztalatait.
A megvalósult projekteket kölcsönösen bemutatjuk az iskolák és a Skanzen honlapján is.
Rendszeresen ismertetem a projektet tanároknak és múzeumi szakembereknek a MOKK képzésein, valamint felkerült a http://www.muzeumpedagogia.blogspot.com honlapra, és szerepel az időszakosan megjelenő Múzeumpedagógiai ajánlónkban is.
A projekt a holokausztoktatást megújító módszereiért elnyerte a Gábor Zita Alapítvány díját. A Holokauszt Emlékközpontban rendezett díjátadón bemutattam a foglalkozást.
2012 szeptember 13.-15. között Litvániában sorra kerülő LLOAM konferencián, melynek a Személyes történelem - személyes sorsok lesz a témája, bemutatom a projektet.
Mennyiben sikerült az eredeti elképzelést megvalósítani?
Az elképzelés az NKA pályázaton májusban elnyert támogatás felhasználásával teljesedik ki. Ennek során a kapcsolódó kiállításokban a műtárgyakat demonstrációs tárgyakra cseréljük, így a kiállítási terekbe is bejuthatnak a foglalkozás résztvevői, ezáltal élményszerűen ismerhetik meg az ott bemutatott szituációkat. Személyes tárgyakat, ruhadarabokat helyezünk el, amiket kézbe is vehetnek, vagy felpróbálhatnak. Sőt ezt az élményszerű megismerést így ki tudjuk terjeszteni a látogatókra is, megváltoztatva az eredeti kiállítás-befogadás koncepciót.
A pályázat részletes leírása elolvasható itt.
       |
