belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Az ÉLD ÁT, ÉRTSD MEG, ALKOSD ÚJRA! című komplex programról szóló összefoglaló itt olvasható.

A Magyar Mese Múzeum és Műhely komplex programja

2013-ban Múzeumpedagógiai Nívódíjban részesült a Magyar Mesemúzeum és Meseműhely ÉLD ÁT, ÉRTSD MEG, ALKOSD ÚJRA! című komplex programja.

A Magyar Mese Múzeum és Műhely komplex programja

A fénykép a Nívódíj átadásakor, a 11. Országos Múzeumpedagógiai Évnyitón készült.

Bárd Edit múzeumpedagógiai koordinátor a következő módon méltatta a Magyar Mesemúzeum és Meseműhely kezdeményezését:

A PIM legfiatalabb filiája, a Mesemúzeum komplex intézményi programjával pályázott a Múzeumpedagógia Nívódíjra. Ennek része a kreatívan, praktikusan és környezettudatos szempontok szerint kialakított közönség- és foglalkoztatóterek, az állandó kiállítás, valamint a szervezett csoportok és a családok számára kínált foglalkozások, programok is. A Mesemúzeum kiállítása nem múzeumi műtárgyakra épül, de a koncepció, a megvalósítás színvonala és a továbbfejlesztési ötletek mögött ott van a Petőfi Irodalmi Múzeum gazdag gyűjteménye, speciális irodalmikiállítás-rendezői és ismeretátadási tapasztalata.

Az egyedi koncepció alapján, a PIM és az I. kerületi önkormányzat együttműködésében átalakított épületben minden a múzeumpedagógiai küldetés elérését, egy alapvető készség fejlesztését – az irodalom közvetítését és a mesék világán keresztül az olvasás megszerettetését – szolgálja. A történetmesélés, -továbbadás mint világkonstruáló, ismeret- és hagyományátadó, kreatív önkifejező eszköz, illetve ennek megértése, feldolgozása minden életkorban fontos az ön- és társismeret, világunk megismerése során. A Mesemúzeumban tudatosan felépített, az épület adottságaihoz igazodó, de annak minden előnyét kihasználó terek és kiállítás, módszertanilag nagyon átgondolt, tartalmas foglalkozások segítik e célok elérését.

Az állandó kiállításhoz kapcsolódó, jól strukturált, változatos munkaformákat alkalmazó múzeumpedagógiai foglalkozás a gyerekek előzetes ismereteire, kreativitására épít; a mesével kapcsolatos alapfogalmakat élményszerűen, érthetően ismerteti meg velük, miközben jót játszanak, szókincsük bővül, kifejezőkészségük, társas kapcsolataik egyaránt fejlődnek. Az intézmény egyéb rendezvényei, műhelyprogramjai a kortárs magyar irodalom képviselőit hozzák közelebb a nagyobbakhoz, illetve a környékbeli családok számára kínálnak hétvégi játékos-kulturális programot, így építve közösséget a mesék és a múzeum köré.

Interjú Helmich Katalinnal az ÉLD ÁT, ÉRTSD MEG, ALKOSD ÚJRA! című komplex programról:

A kiállítás a „Magyar tündérmese világa” címet viseli. Miért pont erre esett a választás?

A koncepció kidolgozása során hosszas mérlegelés után döntöttünk arról, hogy, mi legyen a Mesemúzeum első kiállításának témája. Végül a népmesékre esett a választás: arra gondoltunk, hogy olyan világot tudunk általuk bemutatni, amelyhez - archaikus jellege ellenére - a legtöbb hozzánk látogató könnyen tud kapcsolódni. Az évszázadok során szájhagyomány útján fennmaradt történetek ugyanis olyan kérdésekről szólnak, mint élet és halál, boldogság és szerelem, vagyis az emberi lét örök kérdéseiről, időtől, életkortól, társadalmi helyzettől függetlenül.

Ezeket a mindenki számára releváns témákat leginkább a tündérmesék ölelik fel, ezért választottuk ezt a népmesetípust. A Mesemúzeum nem kötelezi el magát kizárólag a népmesék mellett, mini író-bemutató szekrényekkel és állandó családi programjainkkal a gyerekirodalom neves alkotóinak műveit is népszerűsítjük, és a kamarateremben a legközelebb időszaki kiállítás Janikovszky Éva műveinek világát idézi majd meg.

Mi a kiállítás célja?

A Mesemúzeum küldetésének tartja az óvodások és kisiskolások számára vonzóvá tegye a múzeumlátogatást, hogy természetessé váljon számukra a múzeumi közeg. A több mint 200 éves épület a mesék világához remekül illeszkedő atmoszférájával kivételesen alkalmas helyszínnek bizonyul a mesében rejlő értékek felszínre hozásához; programjaink, foglalkozásaink, illetve a kiállítási tér berendezése, maguk az installációk összefüggő egységként szolgálják ezt a célt.

A Mesemúzeum szem előtt tartja az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztését a gyerekek társadalmi beilleszkedésének elősegítését, egyéni életük gazdagítását.

Feladatának tekinti, hogy a korai évektől (3–4 éves kor) ismeretekkel készítse elő és, érzelmileg megalapozza az olvasástanulást és az irodalom befogadását. Hatéves kortól fejlessze a nyelvi tudatosságot, a beszéd- és szövegértést, az ehhez szükséges készségeket, élményt adjon, s elkötelezze a látogatókat a klasszikus és kortárs gyermekirodalom alkotásai mellett.

A Mesemúzeum ugyanakkor az irodalom nemzetnevelő küldetésének gyakorló intézménye is, mely törekszik a nyelvi kultúra színvonalának emelésére, a magyar nyelv gazdagságának és sokrétűségének bemutatására.

Mivel az iskolai nevelés leginkább a gyerekek értelmi fejlesztésére összpontosít, a Mesemúzeum elsődleges célja, hogy kiállításai és a hozzá kapcsolódó drámapedagógiai és művészeti foglalkozások tartalmi és módszertani sajátosságai révén az ismeretátadás mellett, jelentős eredményeket érjen el az iskolai nevelés által kevésbé érintett területeken: az erkölcsi és az érzelmi nevelés tekintetében is.

A különböző kultúrák meséinek, történeteinek megismerése, feldolgozása növeli az eltérő kultúrák, életmódok, világnézetek és életkorok iránti toleranciájukat. Integrációs programok beépítésével megkülönböztetett figyelmet kívánunk fordítani a hátrányos helyzetű gyermekekre, a mozgáskorlátozottakra és egyéb fogyatékossággal élőkre.

Nagyjából egy éve nyílt meg a múzeum. Milyen visszajelzések érkeztek a szülők, valamint a pedagógusok felől?

Pozitívak a visszajelzések a szülők és a pedagógusok részéről is. Ezt támasztják alá a vendégkönyvi bejegyzések, a sok visszatérő család és azok a pedagógusok, akik idén újra bejelentkeztek hozzánk tavalyi tapasztalataik alapján. Az elmúlt egy évben 18365 vendégünk volt.

A Mesemúzeum az egyetlen olyan múzeum az országban, amely kifejezetten a kisebbeknek szól, és a meséket helyezi a középpontba. Miért tartják fontosnak a mesék világának megismerését?

A mese természetes módon, minden erőltetettség nélkül kapcsolja be a gyerekeket a nemzeti és az egyetemes kultúrába, finoman, többé-kevésbé burkoltan, de felfoghatóan jelzi a sikerre vezető társas viselkedés előnyeit. („Jótett helyébe jó várj”, „Szerencséd, hogy Öreganyádnak szólítottál!”) Ezzel együtt hatékony eszköze az erkölcsi nevelésnek. Nem kevésbé, sőt még inkább hatékony az érzelmi nevelés terén: azt a belátást közvetíti, hogy az életben a súlyos nehézségeket nem lehet elkerülni, ellenkezőleg: küzdeni kell velük, és ez a harc elválaszthatatlanul hozzátartozik az emberi léthez, s hogy ha az ember nem hátrál meg, hanem kitartóan szembeszáll a váratlan és gyakran igazságtalan megpróbáltatásokkal, túljuthat minden akadályon, és végül győztesen kerülhet ki a harcból. Reményt ad, hogy az életben a leggyengébbek is boldogulhatnak (például furfanggal): A legkisebb testvér diadala, Csizmás kandúr, Az égig érő paszuly, A vitéz szabócska stb.

E tanulságok és általános útmutatások mellett a mese eligazít az emberi viszonylatokban is. Szülőkről és gyerekekről, testvérek egymás közötti kapcsolatáról, idősek és fiatalok viszonyáról, a barátságról, valamint a hosszabb-rövidebb távú együttmunkálkodásról (közös feladatok, élethelyzetek, „próbák” megoldási lehetőségeiről) egyaránt sokat elárulnak a mesék.

Amellett, hogy tanít, szórakoztat és kíváncsivá tesz, a mese enyhíti a mindenkiben fellépő egzisztenciális szorongást, a félelmet a haláltól, miközben egy pillanatig sem áltat azzal, hogy örökké élni lehetséges. Egyszersmind jelzi („azután még sokáig éltek, örömben és boldogságban”), hogy hosszú távon csupán egyvalami feledtetheti velünk az elmúlást: ha boldog kapcsolatot alakítunk ki egy másik emberrel. („és boldogan éltek, míg meg nem haltak.”)

E korántsem teljes felsorolás talán elegendő érvet szolgáltat ahhoz, hogy ezek az ősi epikai formák az érzelmi fejlődés, az értelmi fejlődés, az erkölcsi fejlődés sajátos, a kisgyermekkortól kezdve alkalmas, pótolhatatlan, nemzetileg és egyetemesen elterjedt és egységesítő hagyományát és eszközét testesítik meg.

A pedagógusok munkáját milyen módon segítheti a program?

A Mesemúzeum és Meseműhely elsősorban történetírással, meséléssel, illetve a történetek és szereplők vizuális megjelenítésével fejleszti a gyermekek kreativitását és képzelőerejét. A drámapedagógiai elemeket tartalmazó foglalkozások és az együttműködést igénylő feladatok révén javulhat kommunikációs képességük, egymás iránti toleranciájuk, a történetek hallgatásával, írásával, mesélésével pedig fejlődik nyelvi kifejezőkészségük. Az összetett és sokrétegű feladatok igénybe veszik és fejlesztik problémamegoldó képességüket. Mivel a mesékben gyakran saját problémáikra is választ találhatnak, a múzeumi foglalkozásaink fejlesztik a gyerekek önismeretét, a támogató közegben megvalósuló próbateljesítések (feladatmegoldások, szereplések) pedig növelik önbizalmukat.

A 2012-13-as tanévben többféle saját fejlesztésű foglalkozással vártuk az óvodás és az iskolás csoportokat A Mesehősök hét próbája című programunkat a jelentkező gyerekek korosztályos jellemzőiből adódó igényeihez és képességeihez igazítjuk, struktúráját azonban változatlanul fenntartjuk. A próbatételek csoportos feladatmegoldó és ügyességi gyakorlatokra épülnek, és nem azonosak a kiállításon végigvonuló próbasorral. A gyerekek által ismert meseszereplők képzeletbeli felvonultatása után számba vesszük a mesehősök jellemző tulajdonságait. Ezután önreflexióra késztetjük őket: minden gyerek elgondolkozik azon, mely tulajdonsága akadályozhatná leginkább a próbák teljesítésében, hogy miben kell hasonulnia a sikeres mesehősökhöz.

Az általunk kifejlesztett Óriás-társasjáték igazi csapatmunkát igénylő foglalkozás. Elméleti, gyakorlati és párbaj feladatokon keresztül idézzük fel a meséket úgy, hogy a gyerekek a játék aktív résztvevőivé válnak, egyúttal elmélyítik és gazdagítják a meséről és így az irodalomról való tudásukat. A ház titkai című foglalkozásunk a múzeum helyszínéül szolgáló épület és valamikori lakóinak történetét dolgozza fel. A gyerekek csoportokban, a házhoz kapcsolódó régi eszközökön, a ház meséjén keresztül ismerkednek meg a ház történetével, majd a műhely színpadán adnak elő rögtönzött jelenetet a régi lakók általuk elképzelt életéből. Arra szeretnénk rávilágítani, hogy ahogy a múlt tele van (mikro)történetekkel, úgy az ő mindennapjaik is. A Királyi döntések közvetlenül kapcsolódik a Mátyás király témakörköz. Ezen a foglalkozáson a döntéshozatal, a törvénykezés nehézségei és a királyi tulajdonságok árnyalása vannak fókuszban.

Ezek a foglalkozások csapatépítő jellegük mellet arra is alkalmasak, hogy a pedagógus különleges helyzetben, kívülről szemlélve az osztályt új információkhoz juthasson a diákjaival kapcsolatban.