Tanárok éjszakája - sikeres programok
"A lámpás én vagyok" - Tanárok Éjszakája programot 88 múzeum választotta, 93 féle programot ajánlva a pedagógusoknak. A programokat átlag 34 fő látogatta.
A múzeumok beszámolói alapján a programok sikerességében a következő tényezőknek volt szerepe:
- személyesen felkeresték az iskolákat, nyomtatott meghívót adtak a pedagógusoknak,
- bevonták a pedagógusokat a program szervezésébe vagy lebonyolításába
- amennyiben e-mailt küldtek az iskoláknak /pedagógusoknak, telefonos utókövetés is volt,
- bemutatták a múzeum használhatóságát több tantárgyhoz kapcsolódóan,
- egymás közelében elhelyezkedő múzeumok összefogtak, és egymáshoz igazítva programjaikat, egymást erősítve közösen kommunikálták és rendezték meg az estét.
- KLIK tankerületi igazgatókat bevonták már a program szervezésekor.
- a múzeum egymáshoz közeli időpontban szervezett hasonló programokat a pedagógusoknak (múzeumpedagógiai évnyitó, vagy múzeumi információs nap és a Tanárok Éjszakája között néhány hét telt csak el),
- csak e-mailben küldtek meghívót a pedagógusoknak, elmaradt a személyes kapcsolatfelvétel.
+ a múzeumok sokszínűségének bemutatása (több tantárgyhoz kapcsolhatóság) azt eredményezte, hogy együttműködési megállapodás született több iskolával
- ellentmondás több múzeumnál a program címe és időpontja között (sokan nem esti programidőpontban hirdették, hanem délutáni kezdéssel, max. 19 óráig tartott)
A teljesség igénye nélkül bemutatunk néhány programot, amellyel átlagon felüli látogatottságot tudtak elérni a múzeumok:
1. Csabagyöngye Kulturális Központ Munkácsy Emlékháza – Békéscsaba: 44 fő
Program címe: Én így látom a Munkácsy Emlékház kiállítását
Művészettörténész, zenész, történész, vizuális kultúra, viselettörténész szakos tanárt és asztalos szakoktatót hívtak, akik körbevezették a kollégákat, érdeklődőket és a szaktárgyuk szemszögéből mutatták be a kiállításban látott tárgyakat. A tárlatvezetésekhez divatbemutató társult, a legvégén a kúriához illő étellel kínálta egy gasztronómiai szakember a résztvevőket. Hat különböző szakos tanár kísérte a látogatókat és minden teremben a történész bevezetésével ki-ki a saját szaktárgyának megfelelő gondolatokat, érdekességeket mondott el a kiállításról.
Diákok vizsgamunkáiból divatbemutató színesítette a programot a Szent-Györgyi Albert Szakközépiskolából, a zenét a Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola adta.
A Zwack Szakközépiskola aprósüteményeket, teát és Csabagyöngye bort kínált körbe a vendégeknek.
ÖTLET: tanárok és helyi intézmények bevonása, múzeum bemutatása több tantárgyhoz kapcsolódóan
2. Duna Múzeum - Keresztény Múzeum Esztergom: 61 fő
A Duna Múzeumban különleges „órarendet” állítottak össze helyi és környékbeli pedagógusoknak. A földrajz és biológia mellett történelemhez, fizikához, művészeti tárgyakhoz kapcsolódó foglalkozásaikon „tanulóként” megtapasztalhatták, miért szeretik annyira diákjaik a múzeumi órákat...
A Keresztény Múzeummal közösen szervezték meg a programot. 16 órakor a Duna Múzeumban kezdődött a fordított nap, 19 órakor a Keresztény Múzeumban folytatódott exkluzív tárlatvezetéssel, majd vacsorával zárult. Beharangozás: online mellett személyesen vittek nyomtatott meghívókat az iskolákba, kiadványt készítettek a tanároknak, plakátok hirdették a programot, sajtóközleményt adtak ki.
ÖTLET: összefogás más múzeummal, és a múzeum bemutatása több tantárgy tanítására
3. Tiszazugi Földrajzi Múzeum – Tiszaföldvár: 164 fő
Program címe: Gyerekszemmel nézzél szerte…
Tiszaföldvár a Keleti hosszúság 20,1494 foknál és az Északi szélesség 46,5789 foknál található település, ahol 2013. október 11.-én 18 óra 03 perckor nyugszik a nap. Ezen a napon pontosan napnyugtakor kezdődő és 22 óráig tartó rendezvény országos mottója Gárdonyitól, helyi mottója Weöres Sándortól származik.
Zenés irodalmi műsor, képzőművészeti kiállítás, kézműves technikák, zseblámpás ismerkedés múzeumi tárgyakkal, lámpás készítése, várta az érdeklődő óvónőket, tanítókat és tanárokat.
Okt. 10-11-én a múzeumban rendezték meg a Tiszazugi Földrajzi Múzeum, a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet szakmai továbbképzését, melyen muzeológusok, levéltárosok, könyvtárosok a pedagógusokkal közösen tárták fel az intézmények közötti kapcsolódási pontokat, továbblépési lehetőségeket. A Tanárok Éjszakája volt a rendezvény zárása, amelyet a KLIK Kunszentmártoni tankerület igazgatója nyitott meg.
ÖTLET: együttműködés a KLIK-kel, fenntartó, környező települések, hasonló intézmények bevonása
4. Nádasdy Ferenc Múzeum – Sárvár: 143 fő
Program címe: Kísérleti vártan – nem csak történelem
A múzeum munkatársai külső szakértők bevonásával bebizonyították, hogy múzeumba nemcsak a történelem óra idején érdemes ellátogatni. A kiállítóterek laboratóriummá alakultak, ahol a főszerepet a fizika, a kémia vitte matematikával fűszerezve. Az aláfestő hangulatról is tudományos alapon gondoskodtak a szervezők.
Rendhagyó kommunikáció –"Robbanásveszély a Nádasdy múzeumban" címmel hírlevél
ÖTLET: rendhagyó múzeumbemutatás – minden tantárgyhoz kapcsolható a múzeum - és rendhagyó kommunikáció
5. Herman Ottó Múzeum – Miskolc: 57 fő
Program címe: Idézzük meg Szemere Bertalan párizsi emigrációs szalonjának hangulatát! – Művészeti Szalon hegyaljai borok és a francia konyha ízeivel fűszerezve
A tavaly tavasszal megnyílt „Egy miskolci nemes az országos politikában – Szemere Bertalan pályaképe és pályatársai", új várostörténeti kiállítás népszerűsítéséhez összeállított programsor:
1. Szemere Bertalan emigrációban, Párizsban – ismertető előadás
2. Részletek felolvasása Szemere Bertalan útikönyvéből.
3. A Szemere család párizsi szalonjának gyakori vendége volt Richard Wagner és Liszt Ferenc. Zenedarabjaik közül válogattak lejátszásra.
4. Kozina Sándor festőművész munkásságának ismertetése. Az emigrációban festett Szemere Bertalan portrét és feleségének arcképét tekinthették meg a kiállításban.
Ezen kívül a hegyaljai borok és francia ételek bemutatása és kóstolása is a program részét képezték. Zárásként pedig a résztvevők fáklyával végigjárhatták Szemere Bertalan miskolci emlékhelyeit.
ÖTLET: program összekapcsolása a kiállítással, gasztronómiai program bevonása
6. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum - Budapest: 250 fő
Program címe: Boldog békeidők - Boldogtalan hadiidők
Előadás, tájékoztatás a centenáriumi rendezvénysorozatról és állandó kiállításról. Felkészítés a következő évi eseményekre: Az utolsó békeévvel, a Monarchia helyzetével való részletes megismerkedés a kiállításon keresztül. Pedagógiai igények meghallgatása: „Mit vár a tanár a múzeumtól az I. világháborúval kapcsolatosan?”
ÖTLET: rendhagyó előadás
7. Janus Pannonius Múzeum - Pécs: 68 fő
Program címe: Kiállítások másképp
Kiállítás másképp – interaktív kiállítás (újra)értelmezés az Árpád fejedelem Gimnázium dráma csoportjával. Gyertyafényes tárlatvezetés a Mindszenty-kiállításon és elemlámpás vezetés a füstös konyhában.
ÖTLET: interaktív program
8. Klapka György Múzeum - Komárom: 55 fő
Program címe: Óriás puzzle a római korból – hogyan készült és hogyan újul meg egy feltárt ókori falfestmény
A múzeum legkiemelkedőbb régészeti emlékei a római kori falfestmények. A látogatók a feltárásban és restaurálásban részt vevő kollégáktól megtudhatták, hogyan készültek a falfestmények, meséltek a restaurátori munka szépségeiről és nehézségeiről, bemutatták a restaurálás és a számos töredékből történő „képalkotás” módszerét, amelyet leginkább a kedvelt képkirakó játék, a puzzle mintájára lehet elképzelni.
A foglalkozásokat Kurovszky Zsófia festőművész-restaurátor, Számadó Emese és Delbó Gabriella régészek vezették.
ÖTLET: rendhagyó múzeumbemutatás, több korosztály megszólítása
9. Marcali Múzeum - Marcali: 32 fő
Program címe: Múzeumi Kossuth-vacsora
Gimnáziumi tanárok számára szerveztek egy különleges múzeumi estét, amely során a múzeum munkatársai bemutatták a munkaterületüket.
Rendhagyó tárlatvezetést tartottak, utána pedig kötetlen beszélgetés során vendégül látták őket egy vacsorára a múzeumpedagógiai teremben. Marcaliban a 19. század végétől évtizedekig hagyomány volt a Kossuth-vacsora megtartása, amelyet a kisvárosi értelmiség és iparos réteg szervezett. Ennek az eseménynek a megidézésével szerették volna informálni a gimnázium tanárait a múzeum által kínált oktatást segítő szolgáltatásokról. A szervezők hisznek abban, hogy a terített asztal mellett a kapcsolatépítés hatékonyabb.
ÖTLET: rendhagyó múzeumlátogatás, kapcsolatépítés, régi hagyomány felélesztése
10. Matyó Múzeum - Mezőkövesd: 133 fő
Program címe: A zsarátnoktól a tábortűzig
Ötletbörze és tapasztalatátadás az iskolák és múzeumok között. A beszélgetés kiegészült képes, filmes dokumentációval és a "Százrózsás kertészet" elnevezésű project során használt társasjátékkal.
ÖTLET: rendhagyó tárlatvezetés
11. Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria - Budapest: 300 fő
Program címe: Tanárok éjszakája a Nemzeti Galériában
Az este folyamán a tanároknak lehetőségük nyílt megismerni az impresszionizmus legnagyobb mestereit felvonultató időszaki kiállítás, a MONET, GAUGUIN, SZINYEI MERSE, RIPPL-RÓNAI című tárlat kulisszatitkait, valamint az MNG múzeumpedagógiai gyakorlatát és múzeumpedagógus kollégáit. Ezen felül szintén vezetéseket indítottak az állandó gyűjtemény legkedveltebb egységeiben: így esett szó Munkácsy Mihályról, a történelmi festészetről és a Késő-gótikus Szárnyasoltárokról. A múzeumpedagógiai műhely ezen az estén szintén nyitva álltak a nagyközönség előtt. Itt az interaktív alkalmazást mutatták be az érdeklődőknek, valamint a foglalkozásokhoz kapcsolódó műhelyfoglalkozásokból adtak ízelítőt.
Kétségkívül az erre a rendezvényre fordított anyagi és szellemi befektetés térült meg a legjobban, annál is inkább, mert a programon résztvevő tanárok többsége most először került kapcsolatba az intézménnyel. Sokan már az azóta eltelt rövid idő alatt múzeumpedagógiai foglalkozásra jelentkeztek be osztályaikkal.
ÖTLET: rendhagyó tárlatvezetések, interaktív programok és műhelyfoglalkozások
12. Szabadtéri Néprajzi Múzeum: 100 fő
Program címe: Családlátogató Tanösvény
A program kezdetekor az érkező óvodai és iskolai pedagógusok „üzenő füzetet” kaptak, hogy a múzeum kijelölt házai között könnyedén tudjanak házról-házra, családról-családra járni. A rendhagyó „családlátogatáson" sarkított élethelyzeteket, családi életképeket modelleztünk dramatikus játékkal, melyek ismerősnek tűnhettek mai életünkből is. A petróleumlámpák, gyertyák imbolygó fényében biztonságot nyújtó közelségbe kerülhettek a fonóház lányaival, asszonyaival, a beteg gyermekét ápoló, aggódó anyukával, az alkalmi munkákból élő summás családjával, vagy akár a 80-as évek pedagógus családjával, akik felvállalták egy fogyatékkal élő fiatal felkarolását is.
A falu „lakói” látogató közönségből olyan közösséggé formálták a kezdetben ismeretlen pedagógusokat, amilyenre manapság is vágyunk: egymásra figyelő, probléma-érzékeny, segítőkész emberekké, szakemberekké. Az egyik istállóban lázasan ügyeskedett mindenki, hogy megalkothassa saját lámpását. Az időközben eleredő eső ellenére szinte mind a 100 résztvevő összegyűlt a Magtárban, a 20 órakor kezdődő „szülői értekezletre”.
ÖTLET: Egy olyan rendhagyó program szervezése, ahol a cél az empátia elmélyítése szülők és pedagógusok között a gyermek érdekében. A program további célja, hogy felhívja a figyelmet a családlátogatás szükségességére a reális családkép kialakításakor.