Tanulmányok, kutatások

A múzeumok körül szerveződő közösségek jelentős szerepet játszhatnak a lakosság és a település fejlesztéséért felelős szakemberek múzeumról alkotott képének formálásában. De vajon mitől válhat egy múzeumi közösség egy település kulturális életének mozgatórugójává? A 2015 nyarán lebonyolított országos kutatás célja, hogy feltérképezze a múzeumok körül szerveződő közösségeket, és megtalálja azokat a kulcstényezőket, amelyek aktiválhatják, közös cselekvésre motiválhatják a helyi lakosságot.

A múzeumi terület kutatói szemmel című kötetben olvashatóak mindazon kutatások múzeumi területre vonatkozó eredményei, amelyek a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás európai uniós projekt keretein belül születtek. A kutatásokról készült összefoglaló tanulmány rávilágít arra, hogy mit takar valójában a muzeális intézmények közösségi alapú működése. Ezen kívül betekintést nyer az olvasó egy, a Cselekvő közösségek projekttel egyidőben zajló nemzetközi kutatásba is, amely öt ország – közöttük hazánk – muzeális intézményeinek társadalmi szerepvállalását vizsgálta. 

Arapovics Mária – Ponyi László – Bódog András: Kulturális közösségfejlesztési folyamatok vizsgálatai Magyarország településein (zárótanulmány)

A Cselekvő közösségek - aktív közösségi szerepvállalás EFOP-1.3.1-15-2016-00001 projekt közösségfejlesztési, társadalmiasítási folyamatainak eredményességét, hatását mérni tudtuk a résztvevő, együttműködő partnerek és a lakosság körében. A projekt hároméves megvalósítási időszakában több kutató-fejlesztő tevékenység valósult meg, amelyek eredményeiről egy összefoglaló tanulmány is készült.

Ponyi László, Arapovics Mária, Bódog András: Magyarországi múzeumok, könyvtárak és közművelődési intézmények reprezentatív felmérése

Először készült átfogó, reprezentatív felmérés a magyarországi múzeumi-, könyvtári- és közművelődési intézmények társadalmi-közösségi beágyazottságáról. A Cselekvő közösségek projekt célja annak kiderítése volt, hogy milyen hatást gyakorolnak a helyi lakosok és közösségeik a kulturális intézmények tevékenységére, illetve mennyire veszik figyelembe az intézmények a helyi lakossági- és közösségi igényeket. A kutatás azért hiánypótló, mert ugyan minden évben készül statisztika a kulturális intézmények működéséről, az nem terjed ki a társadalmi szerepvállalásuk felmérésére. Ezelőtt nem volt átfogó vizsgálat a partneri együttműködéseik – az önkétesség, az iskolai közösségi szolgálat menedzsmentje és az esélyegyenlőségi elvek megvalósulásának kapcsán. Az eredmények arra mutatnak rá, hogy mindhárom szakterület erős társadalmi kapcsolatokkal rendelkezik, ugyanakkor akadnak hiányosságok a humánerőforrások, az akadálymentesítés, a közösségi részvételi stratégiák és a rendszeres kutatási munkák terén.

Kuthy-Megyesi Judit, Ponyi László: Kulturális intézmények társadalmiasítási folyamatai Magyarországon

A Cselekvő közösségek projekt által 2019-ben megjelentetett kötet a Magyarországon működő kulturális intézetek társadalmiasítási folyamatait vizsgáló két kutatást, és azok eredményeit foglalja össze. A kiadvány három nagyobb egységből áll. Először bemutatja a fejlesztést megelőző vizsgálatot, amelynek keretében 108 kulturális intézmény dokumentumait elemezték. A második, 2019-es kutatást a fejlesztést követően végezték el, kizárólag azokon az intézményeken, amelyek két évvel korábban is szolgáltattak adatokat. A felmérés hatásvizsgálatát és a hatásmérés eredményeit foglalja össze a harmadik fejezet. Zárásként pedig a két felmérés eredményeinek összehasonlítása és összegzése olvasható a kötetben. A mellékletekben megtalálhatóak a kutatásban résztvevő intézmények nevei, a vizsgálatok szempontrendszerei, illetve azok a kérdések, amelyeket megválaszoltak a felmérés szereplői. 

A közösségfejlesztés nemzetközi trendjei hazánkban is érzékelhetők és jó lehetőségeket jelentenek a Cselekvő Közösség projekt számára. A virtuális közösségek terjedése, a növekvő igény a közösségi terek iránt, az üzleti szféra aktívabb részvétele a közösségek életében, a szakemberek nagyobb érdeklődése a társadalmilag hasznos tevékenységek iránt vagy a növekvő elvárás, hogy a közösséget szolgáló intézmények hatékonyabbak legyenek – olyan lehetőségek, melyekre a projekt eredményes válaszokat adhat.

Nemzetközi jó gyakorlatok feltárása. Külföldi múzeumok közösségfejlesztése, társadalmi szerepvállalása – jó gyakorlatok, esettanulmányok, cikkek, projekt beszámolók

A múzeumok társadalmi szerepvállalására 500 oldal terjedelmű külföldi szakirodalom áttanulmányozása eredményeként számos olyan külföldi példát találtunk, amelyek ötleteket adhatnak a magyar múzeumok számára, gondolatébresztőként szolgálhatnak, vagy akár részben, vagy teljes egészében adaptálhatók is.

Ponyi László (szerk.): Delfi jövő- és trendkutatás a múzeumi, könyvtári és közművelődési területen